Telefon

+36 (30) 310 7266

Email cím

sulypont@sulypont.hu

A gerincferdülés (scoliosis) fajtái

A gerincferdülés (scoliosis) csoportosítása sokféle szempont alapján lehetséges.

1 Etiológiai felosztás

1.1 Ismert okú (secunder) gerincferdülés

Hátterében álló aszimmetriát okozó faktorok:

  • csontozati probléma, veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség (ékcsigolya, félcsigolya, részleges vagy teljes blokkcsigolya) vagy bordaösszenövés,
    1.ábra: ékcsigolya
  • neuromuscularis eltérés, azon belül is;
    • idegrendszeri betegség (polyomyelitis anterior acuta, infantilis cerebral paresis, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, syringomyelia, myelo-meningocele, gerincvelőtumor, discus hernia),
    • izombetegség (arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia),
  • fibropátiás elváltozás (neurofibromatosis, pleuracallus),
  • mezenchimális rendellenesség, például:
    • veleszületett rendszerbetegség, mint a Marfan syndroma,
    • szerzett eltérés, akár a Still betegség,vagy steril elhalás,
  • trauma:
    • vertebrális következménye (törés, műtét, röntgensugárhatás,)
    • extravertebrális következmény (hegesedés okozta aszimmetrikus mozgás).
  • alsó végtagi hosszkülönbség,
  • anyagcsere betegség, endokrin kórkép.

1.2 Ismeretlen eredetű (primer) scoliosis.

2 A gerincferdülés minőség szerinti felosztása:

  • Funkcionális scoliosis:
    • csigolya szerkezeti eltérés nem mutatható ki,
    • a tengely körüli elcsavarodás hiányában nem jelenik meg borda- vagy izompúp,
    • kifejezetten mobilis,
    • előrehajláskor vagy fekvéskor az oldalirányú eltérés eltűnik.
    • Primer funkcionális scoliosis: nincs kideríthető ok.
      Jellemzői:

      • balra konvex,
      • nagy ívű,
      • lumbodorzális kiterjedésű,
      • lányoknál, a pubertás idején mintegy 15%-ban jelentkezik.
    • Szekunder funkcionális scoliosis: valódi (csontozati aszimmetria) vagy látszólagos (ízületi kopás, izomzsugorodás, beidegzési zavar, antalgiás (kényszertartás) tartás következtében kialakuló) végtaghossz-különbség kompenzálása.
      Jellemzői:

      • a rövidebb oldal felé konvex,
      • lumbalis, lumbodorzalis jellegű,
      • a hosszkülönbség külső pótlásával megszüntethető (statikus),
      • idővel fixálódhat, struktúrálissá válhat.
    2. ábra: végtaghossz különbség
    kiegyenlítése okozta gerinc,
    csípő- és vállvonal korrigálódás
  • Strukturális scoliosis: a gerinc generalizált, háromdimenziós, kombinált deformitása.
    Csontozati háttere:

    • a frontális síkú elhajlás a csigolyák ék alakúvá válásával,
    • a szagittális síkú ívek elsimulása, (ritkán fokozódása),
    • transzverzálisan a csigolyatestek egymáshoz képesti (torqualódás),illetve önmagukon belül történő elfordulása (torzió).
3.ábra: torziós scoliosis okozta csont deformitások

Leggyakoribb (80%) az ún. idiopátiás scoliosis:

  • fixált, nem korrigálható,
  • rossz prognózisú,
  • etiológiája nem ismert, de genetikai determinációja valószínűsíthető,
  • kialakulásában fontosak a biomechanikai faktorok is (fokozott fizikai igénybevétel, helytelen testtartás, a törzs izomzat nem megfelelő állapota),
  • a 100 alatti típusnál a nemek szerinti megoszlás nem mutat különbséget,
  • a 100 fölötti eltérésnél a nők aránya 4-szeres.

3 A gerincferdülés kialakulásának ideje szerinti felosztás:

  • Infantilis scoliosis: születés után, 3 éves korig kialakuló forma;
    • fiúknál gyakoribb,
    • általában balra konvex, thoracalis ív jellemzi,
    • ellapíthatja a konvexitás felőli koponyafelet,
    • fokozhatja a lumbalis lordosist,
    • kialakulását elősegítheti a mozgásfejlődés sürgetése (korai felültetés, felállítás, járatás),
    • a legrosszabb a prognózis tekintetében.
  • Juvenilis scoliosis: 5-10 éves kor közt megjelenő forma;
    • lányoknál gyakoribb,
    • jobbra húzó, háti ív jellemzi,
    • meglehetősen rossz prognózisú.
  • Adolescens scoliosis: 10-14 éves korban ismerhető fel;
    • lányoknál gyakoribb,
    • jobbra konvex dorsalis kitérés jellemzi,
    • a prognózisa jobb, mint a korábban kialakuló formáknak.

A gerincferdülés és az életkor mindenkori összefüggése:

  • a gerincferdülés minél korábbi életévben jelentkezik, annál rosszabb végkifejlet várható,
  • a deformitás kialakulása és további romlása döntően a növekedési lökés időszakaira tehető, tehát a hirtelen, látványos növés gerjesztheti a skoliotikus elváltozást,
  • a csontrendszer hirtelen növekedését az izom- és ízületi rendszer megerősödése csak később tudja követni,
  • a meg növekedett teherkarokat az adott szituációhoz még gyenge izomzatnak kellene megtartani,
  • a gravitáció a már fennálló aszimmetriákkal (pl. önmagában az egykezességgel) összeadódva aránytalanul nagy „ferdítő” erőként hatnak,
  • a csontozat és a hozzá idomuló izomzat, szalagrendszer, ízület aszimmetrikusan fejlődik tovább,
  • ráadásul a diagnosztizálás és a kialakulás ideje közt sajnos sokszor hosszú idő telik el, rontva a várható prognózist,
  • az első menstruáció megjelenése kapcsán általában szintén fokozódik a gerincferdülés, hiszen a női hormonok hatására az eleve lazább szalagrendszer tovább nyúlik, engedve az aszimmetriáknak,
  • a terhesség az említett hormonhatáson túl a testsúly növekedés miatt jobban terhelt has- és hátizmok kimerülése kapcsán is gerincferdülést fokozó hatású lehet.
  • a megszületett baba emelgetése és a szoptatás okozta hormonváltozás tovább ronthatja az állapotot.

Az életkor és a csontérés állapota párhuzamos, de nagy egyéni eltérést mutathat:

  • koraérett típusnál hamarabb zárul a csontosodás, mint az átlagnál,
  • későn érő típusnál lassabb a folyamat.

A csigolya csontosodási mutatója a csípőtaréj apofízisének csontosodási fázisa alapján ítélhető meg a medencéről készült röntgen felvétel alapján (Risser jel):

  • 0: ha a csontosodás még nem indult el,
  • 1: a csípőlapát tarajának elülső negyedéig tart a csontmag,
  • 2: a csípőtaréj feléig látható a csontosodás,
  • 3: a csontosodás a csípőtaréj elülső háromnegyedéig terjedt,
  • 4: a csontsáv elérte a hátsó felső csípőtövist,
  • 5: az apofízis teljesen elcsontosodott, kialakul az egységes zárólemez, tehát a csontosodás folyamata lezárult.
    4. ábra: csontosodási fok százalékos arányban

A csontérés alapján várható progresszió:

  • a csontszerkezet alakulási képessége nagyfokú, kezelés nélkül a skoliotikus eltérések nagymértékben fokozódhatnak (Risser 0-1-2),
  • a sruktúrális károsodás várhatóan fokozódik (Risser 3-4),
  • a csontozat változása a továbbiakban minimális (Risser 5).

4 A gerincferdülés fő görbületének lokalzációja szerinti felosztás:

4.1 Csigolyatípus szerinti felosztás:

  • nyaki, avagy cervicalis gerincferdülés: önállóan ritka, az általa okozott izomtúlterheltség talaján gyakori a rendszeres fejfájás,
  • háti, avagy thoracalis gerincferdülés: a mellkasi szervek nyomása miatt a tüdő és szív munkáját nehezíti,
  • dorsolumbalis, avagy toracolumbalis gerincferdülés: a lábak terhelésének következményes aszimmetriája fokozza a konvex oldali csípő- és térdkopás esélyét,
  • ágyéki, avagy lumbalis gerincferdülés: a mozgáshatárokat könnyebben szűkíti, illetve kompenzáló túlmozgásra kényszeríti az ép csigolyákat, emiatt hamarabb okozhat mozgásszervi tüneteket,
  • kétívű gerincferdülés: hajlamosabb nagyobb progresszióra, mint az egyívű típus.
    5.ábra: dorzo-lumbalis, lumbalis és thoracalis scoliosis

4.2 King szerinti felosztás:

  • I. típus: lumbalis fő görbület, elhanyagolható thoracalis ívvel,
  • II: egyformán domináns thoracalis és lumbalis görbület,
  • III: thoracalis fő görbület, enyhe lumbalis ívvel,
  • IV: hosszú, lumbalis szakaszba torkolló thoracalis görbület,
  • V.: thoracalis duplagörbület.

4.3 Schroth féle funkcionális felosztás:

  • 3B, azaz 3 ívű (németül Bogen) gerincferdülés: háti fő ív mellett kompenzatórikus nyaki- és ágyéki ívek, szimmetrikus lábterheléssel,
  • 3BH, azaz 3 ívű gerincferdülés, medence eltolódással (Hüfte = csípő): nagyobb háti főív, relatív csípőprominencia és -hátracsavarodottság a konkáv oldalon,
  • 3BH gerincferdülés vállpúppal: két, ellenirányú háti ív,
  • 4B, azaz 4 ívű scoliosis: lumbalis főív, csípőeltolódás a háti ív konvex oldalán,
  • 4B–THL scoliosis: hosszú, thoracolumbalis főgörbület, cranialis és caudalis kompenzatórikus ívekkel,
  • kevert vagy speciális forma: pl. egyetlen, önálló ív.

5 A gerincferdülés fok szerinti felosztása:

Cobb fok:

  • a görbület fokát mutatja,
  • álló helyzetben készült, lehetőleg a teljes gerincet mutató, anteroposzterior irányú röntgenfelvételen mérhető,
  • az oldalirányú kitérés kezdetét és végét jelentő határcsigolyák zárólemezére vetített merőlegesek által bezárt szög kiegészítő szöge,
  • minél nagyobb, annál kisebb a kompenzálódás lehetősége, tehát annál rosszabb a mozgásszervi státusz és a progresszió.
    6. ábra: a Cobb fok mérése a nyaki-, háti- és ágyéki szakaszon

Cobb fok szerint a gerincferdülés lehet:

  • enyhe: ha 10 fok alatti, ennek gyakorisága manapság 2-3%,
  • közepes: ekkor 11-30 fok közti, ez a népesség kb. 7‰-ban észlelhető,
  • középsúlyos: 31-60 fok közti, gyakorisága 0,1-0,3 %,
  • súlyos: 60 fok fölötti, ritka.
    7. ábra: a Cobb fok súlyosságának mértéke

A Cobb fok és a progresszió összefüggése:

  • 30 Cobb fok alatt a növekedés befejeződése után is általánosságban jó prognózissal számolhatunk,
  • 30-50 Cobb fok közt a szakirodalom adatai szerint a biológiai érést követően is, folyamatos rosszabbodásra lehet majd számítani, átlagosan 0.5 fokkal évente,
  • 50-750 esetén 0.75-1 Cobb fok/év romlás várható, mely az 50. életévtől a szervezet legyengülése révén 20 –ra emelkedhet, 65 éves kortól elérheti a 30-ot is évente,
  • a 100 fok alatti scoliosis ritkán jár életet megrövidítő cardiopulmonaris következménnyel, de a teljesítőképesség csökkentő hatása már a 45 Cobb foknak is jelentős lehet.

6 A gerincferdülés talaján létrejött rotáció szerinti felosztás:

A csigolya csavarodottságának mértéke egyenes arányban áll a prognózissal.

A rotáció elemei:

  • axiális rotáció: a csigolyatest elfordulása a saját tengelye körül,
  • intervertebrális rotáció: a szomszédos csigolyák egymáshoz képesti elfordulása.

6.1 Általános rotációs mérés

A röntgenfelvételen látható legnagyobb eltérést mutató, ún. csúcscsigolya tövisnyúlványának a csigolya testéhez viszonyított helyzete alapján:

  • egykeresztesnek nevezhető a csavarodás, ha a csigolya középvonalától való eltérése nem haladja meg a csigolya szélességének egy hatodát,
  • kétkeresztes, amennyiben 2/6- nyi az eltolódás,
  • háromkeresztes, ha eléri a csigolyatest peremét,
  • négykeresztes, ha ennél is nagyobb a kitérés az alaphelyzetből.

6.2 Raimondi féle rotációs beosztás

A legjobban rotálódott csigolya szélessége és annak konvex szélétől a pedunkulusig mérhető távolság aránya egy adott táblázat segítségével fokértékké alakítható.

6.3 Nash-Moe féle mérés

Az ívgyök konvex oldali röntgenárnyékának vetülési helyét jelöli (0- xxxxx vagy 0-5 fok közt).

8. ábra: a rotálódás mértékének megítélése az ívgyök-csigolyaszél arányában

6.4 Centiméteres bordapúp mérés

Adams-teszt:

  • álló helyzetből lassan, előrehajolva, csigolyáról csigolyára,
  • lógatott fejjel és karokkal,
  • nyújtott térddel,
  • a bordakosár két oldalán látható legnagyobb szintkülönbség a mérés helye,
  • a domború oldalra állított vízszinteshez képest mérendő az ellenoldali pont távolsága, az aktuális csigolya tövisnyúlványától ugyanakkora távolságban.
    9. ábra: bordapúp mérési alaphelyzet

6.5 Scoliometer

Lényege:

  • egyszerű, könnyű, műanyag borítású eszköz, melyben kis fémgolyó tér ki egy ívelt sínpályán, mutatva a vízszinteshez képesti elmozdulás fokértékét az alatt lévő skálán.
  • a középső, lukas rész helyezendő rá a gerincre a megfelelő mértékben előrehajolt helyzetben, a mellkas kosárra támasztva minél nagyobb felületen a talpi részt.

Előnyei:

  • a változás így bármikor ellenőrizhető, percek alatt,
  • nem jár sugárterheléssel, mint a röntgen,
  • objektívabb, mint az egyszerű fizikális vizsgálat,
  • a kapott rotációs érték utal a görbület állapotára, a gerinc lateralizálódására is.

6.6 Testfelület mérés

Az egyik legprecízebb módszer. Lézer segítségével felmérhető álló helyzetben is a borda- és izompúp okozta különbség.

10. ábra: testfelület mérés

A rotáció hatása:

  • a thoracalis szervek terhelése miatt okozhat keringési- vagy légzőszervi panaszt,
  • a porckorongokra, az izmokra, a szalagokra és a kisizületekre gyakorolt hatása révén csökkenti a mozgathatóságot,
  • elősegíti a fájdalom kialakulását,
  • rontja a testképet.

7 A gerincferdülés által befolyásolt egyensúlyi helyzet szerinti felosztás:

  • kompenzált gerinc:
    • álló helyzetben a fej a medence közepe fölött helyezkedik el,
    • a függőón a C7 (nyaki csigolya) tövisnyúlványán és a farpofák között halad,
    • a vállak és a medencék szinkronban állnak,
    • relatív kisebb a mozgásszervi panaszok előfordulási aránya,
  • dekompenzált gerinc:
    • a fej, a mellkas vagy a medence eltolódik a lábak fölé vetíthető hengerpalástból, azaz a minimumzónából,
    • ezáltal a tartás feladata fokozott izommunkát jelent,
    • könnyen porckorong degenerációt és ízületi túlterheltséget okoz.
10. ábra: kompenzált és enyhén dekompenzált gerinc

8 A gerincferdülés iránya szerinti felosztás:

A felső, dorsalis terület szempontjából van jelentősége, a domináns kéz miatt.

  • balra konvex (háti) típus: jobb kezesség esetén, (mely a lakosság 90%-át jellemzi), minden jobb kézzel indított mozdulat hatására a gerincről eredő és a felső végtagon tapadó izmok húzó hatása segíti a korrekciót,
  • jobbra konvex (háti) görbület: az egykezesség okozta izomaszimmetriák erősítik a progressziót.

9 A gerinc szagittális síkbéli változása szerinti felosztás:

  • Normális háti kyphosis-sal és ágyéki lordozis-sal járó gerincferdülés:
    • leginkább a funkcionális gerincferdülésre jellemző,
    • enyhe Scheuermann betegséggel szövődött esetekben gyakori.
  • Fokozott ívű gerinc:
    • meg növekedett mértékű háti kyphosis és fokozott ágyéki lordosis,
    • ritkán jelenik meg, főleg Scheuermann betegségnél, laza szalagrendszer és gyenge izomzat esetén.
      11. ábra: fokozott háti kifózist okozó gerincferdülés
  • Elsimult ívű gerinc:
    • csökkent háti kyphosis (lapos hát) és csökkent ágyéki lordosis,
    • a csavarodottsággal, tehát a borda- és izompúp mértékével arányos,
    • beszűkítheti a flexió és az extenzio mozgástartományát,
    • csökkentheti a nyújthatóságot.
  • Homorú hát:
    • egységes lordosis-sá alakuló háti és ágyéki szakasz,
    • beszűkíti a mellkas körfogatát,
    • cardiorespiratorikus szövődményre hajlamosít,
    • a megcsappant rugózási képesség miatt a porckorongok degenerációját is előtérbe helyezheti,
    • egyértelműen progressziós faktorként viselkedik,
    • az anteflexios deficit prediszponáló faktora a scoliosis kialakulásának.
  • Kevert típus:
    • a hát íve homorúbb a kelleténél, de a deréktáj normális ívű: gyakori önálló háti görbületnél,
    • a hát íve normális, de az ágyéki gerinc homorulata fokozott: egyívű, lumbalis görbületre jellemző.

Egyéb jellegzetességek:

  • az álló testhelyzetben látható fokozott ágyéki lordosis az ülő helyzetben hátradomborodik.
  • számít a gerinc akaratlagos korrigálhatósága is, ha testtudatilag és izomzatilag nincs akadálya a helyes tartásnak, jobb a prognózis.

10 A gerinc nyújthatósága (elongáció) szerinti felosztás:

  • mobil gerinc:
    • kényelmes háton fekvő helyzetben, fixált medencével a páciens fejtetővel 2 centiméternyit tud nyúlni,
    • a passzív nyújthatóság a véghelyzetből még 3 centiméter,
  • hipermobil gerinc:
    • aktív nyújtás 4 centiméternyi,
    • segítséggel plussz 1 centiméter nyerhető,
  • rigid gerinc:
    • önerőből 1 centiméter nyúlás,
    • a fej finom húzása sem növeli a kitérés mértékét.

11 A görbület mobilizálhatósága (korrigálhatóság) szerinti felosztás:

  • mobilis görbület: aktív mozgás során a görbület jól korrigálódik,
  • mobilizálható görbület: passzívan oldható a kóros ív,
  • merev görbület: a görbület mértéke nem, vagy alig változik mozgás hatására.

Bending felvétel: a korrigálhatóság felmérésére használt módszer, mely során az álló helyzettel összehasonlítjuk a bal- és jobb oldalra hajláskor látható kép Cobb fokát a röntgenfelvételeken.

Jellemzők:

  • a görbület irányába történő lateralflexio csökkenteni,
  • az ellenkező irány fokozni tudja a kóros ív méretét,
  • mértéke fordítottan arányos a rosszabbodás várható szintjével.

A korrigálhatóság szintjét befolyásolja: az alkati sajátság, (azaz az általános mozgathatóság) főleg a lateralflexio és a rotáció irányában.

12 A várható időbeli lefutás alapján történő felosztás:

  • önállóan gyógyuló,
  • kezeléssel javítható,
  • szinten tartható,
  • enyhén romló,
  • fokozott progrediációjú,
  • gyorsan, nagymértékben rosszabbodó gerincferdülés.

A prognózis a következőkben felsorolt paraméterek függvényében ítélendő meg:

  • 12. ábra: súlyos gerincferdülés

    a deformitás jellege, típusa,

  • az érintett csigolyák helye és száma,
  • a Cobb fok,
  • a rotáció értéke,
  • a kompenzáltság mértéke,
  • a szagittális érintettség,
  • a korrigálhatóság szintje,
  • a mobilitás,
  • az izmok állapota,
  • a szalagok ellenállása,
  • a növekedés üteme,
  • a csontérés sajátosságai,
  • a nem (a női mivolt esetén 10-szeres a progresszió rizikója),
  • a hormonháztartás állapota, (pl. az első menstruáció megléte, esetleges terhesség fennállása, klimax),
  • az aktuális életkor,
  • biológiai és szellemi érettség (pl. betegségtudat, felelősségvállalás szempontjából),
  • az általános állapot (pl. elhízás, vitamin hiány),
  • egyéb kórképek (pl. pajzsmirigy túlműködés), kóros állapotok (pl. végtaghiány),
  • esetleges társbetegségek (pl. Scheuermann betegség, pajzsmirigy túlműködés),
  • szövődmények (pl. porckorong sérv, szívmegnagyobbodás),
  • fizikai terhek (pl. emeléssel, tartósan aszimmetrikus testhelyzettel járó munka),
  • lelki problémák (pl. anorexia nervosa, pánikbetegség),
  • szubjektív panaszok (pl. fájdalom),
  • a deformitás észlelésének időpontja és az azóta eltelt idő közti különbség,
  • az eddig alkalmazott kezelés típusa, minősége és eredményessége,
  • a progresszió mértéke és időbeli lefutása,
  • a családban való előfordulásból levonható következtetések,
  • az együttműködés hajlama a páciens, a család és a környezete részéről.

Lehetséges kezelések