Súlyos csípőízületi kopás esetén, amikor a konzervatív kezelés már nem hatásos, általában csípőprotézis (TEP) beültetésére kerül sor sebészi úton.

Mindenki számára ismert, hogy a csípőprotézis műtét után egy rehabilitációra van szükség, arról viszont kevesen tudnak, hogy a műtétet elő is kell készíteni. A kopással járó fájdalom illetve az abból fakadó kényszertartás következtében csak bizonyos izmainkat használjuk, a csípő körüli izmok egy része az inaktívitás következtében elgyengül, elsorvad. A terhelési viszonyok megváltoznak, egyre rosszabb helyen terheljük az amúgy is fájdalmas, kopott ízületünket. A műtétet előkészítő gyógytornával – bizonyos izmok erősítésével, egyesek nyújtásával- teremtjük meg az optimális környezetet a protézis számára, hogy az, a műtét után ne lazuljon ki. Sajnos a csípőprotézisre váró páciensek egy részét a fájdalmas végtaggal történő mozgás gondolata riaszt el attól, hogy a műtétet előkészítő gyógytornán részt vegyen.A professzionális gyógytorna mindig a páciens korának, nemének, súlyának, alkati adottságának, a kopás mértékének, sőt belgyógyászati státuszának függvényében történik. A gyakorlatok természetesen nem dinamikusak, hanem gerinc- és ízületkímélő helyzetben leginkább statikus izometriásak, nagyon könnyen kivitelezhetőek mindenki számára és nem fájdalmasak.

A műtéti eljárás során alkalmazott rögzítési módszert (cementes-, cement nélküli- illetve hybrid rögzítés) az ortopéd sebész általában a kopás mértékének, illetve a páciens fizikális adottságainak, megfelelően választja meg. A hybrid rögzítés, cementes és a cement nélküli kombinációja, amikor az egyik komponenst cementtel a másik komponenst cement nélkül rögzítik. Továbbá az is az ortopéd sebész kompetenciája, hogy műanyagból, fémből vagy kerámiából készült protézist javasol a páciens részére.

Műtét utáni rehabilitáció, gyógytorna

A műtét utáni rehabilitáció, a gyógytornász (fizioterapeuta) segítségével történik egy nagyon precíz protokoll alapján. A gyógytornász instrukcióit nagyon fontos betartani, terhelni az érintett végtagot csak a műtéti megoldásnak illetve a rögzítésnek a függvényében lehet! A terhelhetőség mindig személyre szabottan az ortopéd szakorvossal való konzultáció alapján dönthető el.

Az alábbiakban, nagy általánosságban ismertetem a műtéti megoldásnak megfelelő terhelhetőséget, de természetesen minden páciens esete más. Figyelembe kell venni azt, hogy nagyon sok egyéb tényező is befolyásolja a terhelhetőséget.

Terhelhetőség:

  • Cementes protézis esetében, a műtétet követően csak mankóval, illetve járókerettel terhelhet a páciens, utána fokozatosan áttérhet az egy mankó használatára, később, 6-8 hét elteltével pedig a bot használatára.
  • A cement nélküli protézis esetében, hosszabb tehermentesítésre van szükség, általában 3 hónapig csak mankóval közlekedhet a páciens. A szakorvosi ellenőrzés mindig rendkívül fontos! Ha a szakember elérkezettnek látja az időpontot arra, hogy bot használatára térjen át a páciens, akkor a gyógytornász segítségével a bot helyes használatát kell elsősorban elsajátítani. A rehabilitáció alatti gyógytorna az egyik legfontosabb teendő, ahhoz, hogy a végtag stabil jól terhelhető legyen és a protézis, ne lazuljon ki.

Gyógytornát közvetlenül a műtétet követő napon kell elkezdeni

  • Első nap – fontos hogy az érintett végtag megfelelő pozícióban legyen elhelyezve a korházi ágyon: abdukcióban, (enyhén távolítva) enyhén berotálva. Izometriás (feszít-lazít) gyakorlatokat végez a beteg légzőgyakorlatokkal kombinálva. A gyógytornász segítsége ilyenkor nélkülözhetetlen.
  • Második nap – a páciens az izometriás gyakorlatok elvégzése után gyógytornász segítségével kiül az ágy szélére, de nagyon fontos, hogy a műtött láb abdukált (távolított) helyzetben maradjon , mert addukció (közelítés) esetén kilazulás jöhet létre. Fontos a gyógytornász jelenléte a kiültetésnél. Légzőgyakorlatok, illetve a térd nyújtása (térdextenzio) végezhető.
  • Harmadik nap – az előző napi gyakorlatok elvégzése után, az orvos engedélyével illetve a gyógytornász segítségével, járókerettel kimehet a páciens a mosdóba. Addukció illetve kirotácó tilos! A járókeret rendeltetésszerű használatára illetve a végtag tehermentesítésére kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Járókerettel történő helyes járás: először a keretet, utána a műtött láb, azután a jó láb, amit, picit előbbre helyezünk.

A többi napokon is ennyire fontos betartani a rehabilitációs protokoll szabályait, ezért fontos igénybe venni a gyógytornász segítségét.

Fotó: sxc.hu