Telefon

+36 (30) 310 7266

Email cím

sulypont@sulypont.hu

Mentális tréning szerepe az izomfejlesztésben

Valóban megelőzhető mentális készségfejlesztéssel a használaton kívüli izmok elgyengülése?

Az Ohioi Egyetem Heritage College of Osteopathic Medicine nevű intézetének kutatói a Journal of Neurophysiology című folyóiratban publikálták legutóbbi eredményeiket, amely szerint, mentális, képzeletbeli gyakorlatok végzésével megelőzhető lehet az inaktivitásból származó izmok atrophiája.

Neurorehabilitáción átesett, agyvérzéses (stroke) betegek számára is igen hasznos lehet a mentális készségfejlesztés, mert segítségével megelőzhető lehet a csökkent fizikai aktivitást kísérő izomgyengülés.

A mentális, imaginációs gyakorlatok végzése a fizikai teljesítmény fokozására nem feltétlenül új keletű: hivatásos atléták gyakran használják ezt a technikát a sportteljesítményük javítására.

A kutatócsoport szerint azonban az ő tanulmányuk az első, amely igazolta, hogy meg lehet állítani, vagy legalábbis le lehet lassítani a huzamosabb ideig tartó, nem megfelelő izomhasználatból eredő izomerő-elvesztést. Az eredmények kihatnak a neurorehabilitáció résztvevőire, és egyúttal jelentős áttörést jelent a kutatók számára, mivel újabb bizonyítékokkal szolgálnak az idegrendszer izomgyengeségre kifejtett hatásáról.

Bár az orvos kutatók már korábban felismerték, hogy az agy kéregállománya koordinálja és ellenőrzi az izommozgásokat, eddig a kéregállomány és izomerő közti kapcsolat maga, vita tárgyát képezte.

„Meg akartuk vizsgálni az idegrendszer és az izmok közötti fiziológiai alapokat, hogy jobban megértsük az agy szerepét az izomerő gyengülésben” – mondta Prof. Brian Clark, a tanulmány szerzője és az Ohioi Musculoskeletal and Neurological Institute igazgatója.

Clark professzor úgy tekint az izmokra, mint az idegrendszer marionett bábuira: az agy voltaképpen maga a zsinór, amely mozgásra szólítja fel az izmokat.

A kísérletek eredményei feltárják az agy szerepének fontosságát az izomműködés szabályozásában.

A kísérlet lényege: a kutatócsoport egy csapatnyi egészséges embert kért fel arra, hogy vesse alá magát, csukló és kéz négy héten át tartó immobilizációnak – náluk gipsz felhelyezésével idéztek elő az inaktivitási atróphiát. Mindeközben a kontrollcsoport szintén egy négy hetes immobilizáción esett át, de ők erős izom összehúzódások képét felidéző mentális-imaginációs gyakorlatokat is végeztek, heti öt alkalommal.

Ezen túlmenően a kontrollcsoport semmilyen egyéb gyakorlatot nem végzett. A Medical News Today-nek nincs tudomása arról, hogy hány alany vett részt a vizsgálatban. Az immobilizációs beavatkozás előtt, közvetlenül utána és egy héttel később a kutatók megmérték a csuklóflexorok erejét.

Amikor az első csoport elképzelte az izmaik működtetését és a csuklóik behajlítását, a kutatók az izomaktivitás megfigyelésére elektromiogram  (EMG) segítségével, felvételt készítettek. (Az EMG az izmok ingerelhetőségét és működését, illetve az ingerület átvitel sebességét, az idegi impulzusokat méri.)

Összességében az eredmények azt mutatták, hogy a mentális készségfejlesztés csökkentette az izomerővesztést. A kutatásaikat magyarázva Clark professzor ekképp folytatta:

„A tanulmányunk azt sugallja, hogy a mentális gyakorlatok értékes eszközök lehetnek az izomelgyengülés megelőzésére vagy megállítására, amikor egy adott egészségügyi probléma korlátozza az egyén mobilitását.

A legnagyobb jelentőséggel azonban nem is a közvetlen klinikai alkalmazás bír, hanem az a támogatás, amelyet ez a tanulmány biztosít számunkra, hogy jobban megértsük az agy kritikus szerepét az izomműködés irányításában. Ez az információ alapjaiban változtathatja meg gondolkozásunkat az időskori izomatrophiáról.”

A kutatók szerint, az eredményeik arra utalnak, hogy az agykérgi területek képekkel való stimulálása csökkenti az izomgyengeséget.

A tanulmányt folytatva Clark professzor és csapata további kutatásokat végez az izomerő elvesztésével kapcsolatban egy négy éves, a National Institutes of Health (NIH) és National Institute on Aging által finanszírozott projekt keretében.

Forrás: Journal of Neurophysiology: http://www.medicalnewstoday.com/articles/286008.php