A járás emberi tulajdonság, amelynek során az egész test előrehaladó mozgást végez. A járás, egy jellegzetes, egyéni sajátosság, amelynek elemzése több évszázados múltra tekint. A XX. század közepéig fényképezéssel rögzített mozgások elemzésével tanulmányozták a járás alapvető téziseit, ma már korszerű ultrahangos vizsgáló módszereket alkalmaznak a járás biomechanikai elemzésére (lépésciklus, lépéshossz, járásszélesség).

Christian W. Braune (1830-1892) és Otto Fischer (1861-1917) német tudósok munkássága révén fejlődött a legtöbbet a járásanalízis. A Lumiere fivérek 1884-ben megalkották a mozgófilm készítésére és vetítésére alkalmas berendezést.

Ma már a sportmozgások elemzésére is igen korszerű eszközök vannak: erőplató, izokinetikus pad, EMG, goniometeria, videó alapú mozgáselemzés.

Járás ciklikus mozgás, a test a tér három fő irányában végez elmozdulásokat. A járás elemzéséhez az egyik végtag mozgásának egy periódusát, a lépést vesszük alapul.

A lépés 2 szakasza:

• Álló vagy támaszkodó fázis – ez a szakasz a sarok talajra érkezésétől a láb talajról való elemelkedéséig tart. Ilyenkor a törzs előrelendül.
• Lengő fázis – ez a szakasz a talajról való elemelkedéstől, a sarok talajra érkezéséig tart.

Különböző járástípusok:

• Esztétikailag szép járás
• Normális, de sajátos járás
• Normálistól eltérő járás
• Kóros járás, aminek valamilyen mozgásszervi-, neurológiai- vagy belgyógyászati betegség áll a hátterében.

Egyik leggyakoribb mozgásszervi betegség okozta járászavar a SÁNTÍTÁS. Sántításról akkor beszélünk, amikor a szokásos járás ritmusa megbomlik.

Oka:

• Ágyéki gerinc, vagy az alsó végtag (-ok) fájdalma
• Valamelyik alsó végtag ízületének vagy ízületeinek mozgáskorlátozottsága,
• Izomerő gyengülés vagy bénulás (Trendelenburg helyzet)
• Veleszületett fejlődési rendellenesség, pl.csípőficam
• Veleszületett vagy szerzett lábfejdeformitás
• Csontvázi-, ízületi tengelyeltéréssel járó statikai zavarok
• Alsó végtagot érintő ízületi instabilitás
• Alsó végtagot érintő ízületi gyulladás pl.rheumatoid arthritis, focalis arthritis),
• Alsó végtagot érintő ízületi kopás (csípőízületi kopás, térdízületi kopás)
• Végtagrövidülés (valós, látszólagos)
• Nagymértékű gerincferdülés (Scoliosis)
• Valamilyen neurológiai betegség (senzoros, motoros)
• Trauma vagy sportsérülés, stb.

Igen gyakran áll a sántítás hátterében az izomerő gyengülése.

• A nagy farizom alatti m. gluteus medius és m. gluteus minimus izom elégtelen működésének következménye a pozitív Trendelenburg tünet, ami azt jelenti, hogy álló helyzetben a páciens a medencét vízszintes síkban megtartani nem tudja. Pozitív trendelenburg észlelhető pl. csípőficam esetén. Kétoldali pozítiv Trendelenburg esetén kacsázó a járás.
• A nagy farizom (m. gluteus maximus) gyengesége következtében sík talajon a törzs hátradől, a páciens a ligamentum iliofemorale megfeszítésével tudja a törzsét megtartani. Ilyen esetben a járás lassú, a lépés távolság rövid. Az izom hiányában a lépcsőjárás akadályozott vagy kivitelezhetetlen.
• A négyfejű combizom (m. quqdriceps femoris) gyengülése vagy hiánya következtében, a páciens a térdét feszíteni nem tudja a támaszkodási és elrugaszkodási fázis időben lecsökken.
• A láb extensorizmainak csökkent működése következtében a láb a talajra érkezéskor lecsapódik. Ez az ún. kakasjárás.

fotó: sxc.hu