A stroke kialakulásában számos tényező játszik közre, melyek egy része nem befolyásolható.

A befolyásolható tényezők képezik viszomt a rizikófaktorok nagyobb csoportját, melyek kiiktatásával drasztikusan lehet csökkenteni a szélütések számát. Ezek közé tartóznak az életmóddal összefüggő rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelő betegségek.

Dohányzás. A dohányosok relatív stroke-rizikója kétszeres, de az erős dohányosok között a stroke előfordulása kétszerese az enyhe dohányosoknál (20-nál kevesebb napi cigarettát elfogyasztók) .

Alkohol. Több, gyakran ellentmondó közvéleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján az enyhe, illetve mérsékelt (maximum: bor 240ml/nap, sör 720ml/nap, tömény90ml/nap) és megfelelő minőségű alkohol fogyasztása fajtától és nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját. A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes, mely négyszeresére növeli a stroke rizikóját.

Szájon át szedett fogamzásgátlók. A magas ösztrogén tartalmú (50mg fölött) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, kb. ötszörösére növelték a stroke-rizikót. Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Migrén miatt kezelt betegeknél fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9 százalék.

Fizikai aktivitás. A rendszeres fizikei aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából, főleg férfiaknál jelentős.

Étrend. A vérnyomáson, koleszterin- és vércukor- koncentráción, a túlsúlyon és az érelmeszesedés tényezőin keresztül érinti a stroke-rizikót. A nátriumfelvétel csökkentése, a káliumfelvétel növelése, a halfogyasztás csökkenti a stroke rizikóját. A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek többsége összefüggésben van az életmóddal is.

Magasvérnyomás- betegség. A hipertóniások között a stroke rizikója 3-4 szer nagyobb, mint a nem hipertóniásoknál, és még az enyhe határérték megfelelő vérnyomás- emelkedés is lényegesen növeli a rizikót. Korszerű kezeléssel jelentősen csökkenthető a stroke előfordulási gyakorisága. A magass vérnyomás megfelelő kezelésével optomális esetben akár a stroke-esetek 70 százaléka is megelőzhető lehetne!

Szívbetegségek. A szív eredetű embolia az esetek 15-20 százalékáért felelős, de fiatalabb korban még magasabb az arány(23-26 százalék).

Szívinfarktus. Akut szívinfarktust követően a szélütés előfordulási gyakorisága 1-2 százalék/év, azonban az első hónapban lényegesen magasabb (31 százalék).

Cukorbetegség. A szélütés kockázatát több mechanizmuson keresztül növelheti. a cukorbetegség típusától és súlyosságától függően a stroke- rizikó növekedése 2-3- szoros.

A befolyásolható tényezők mellet vannak nem befolyásoltató tényezők is.

Kor. Az életkor növekedtével megnő a stroke valószínűsége is. A stroke-os betegek kétharmada 65 éven felüli. (a hazai stroke-betegek kb. 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat európai stroke- betegekhez képest.).A megbetegedések aránya a 60-80 évesek korcsoportjában a leggyakoribb. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már 20 éves kortól kezdődően nem jelentéktelen a betegek száma. Népegészségileg férfiak esetében 40 éves kor felett, nők esetében 50 év fölött kell jelentős előfordulással számolni. Ötvenéves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője.

Nem. Még nem tisztázott okokból kifolyólag a szélütés 25 százalékkal magassabb arányban fordul elő férfiak, mint nők körében. A nők 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke eseményt, mint a férfiak.

Családi  vagy egyéni kórtörténet. A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége , hogy a későbbiekben stroke-ja lesz.

Az összefoglalt rizikófaktorokon kívül számos kockázati tényező játszhat közre a szélütés kialakulásában. Ezek az esetek túlyomó részében együtt fordulnak elő, ami tovább növeli a stroke fellépésének a veszélyét.