Az utobbi napokban a közeli sípályákon bekövetkezett balesetek ráirányították a figyelmet a sportolás közben elszenvedett sérülésekre. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a bajt?

Igen könnyen bekövetkezhet fejsérülés: síelés, kerékpározás vagy más sportok közben. Honnan lehet tudni mennyire súlyos a baj?

Keressük az agyrázkodás jeleit.

Fejsérülés esetén a jelenlevők közül nem árt, ha valaki gyors "elmeállapot- felmérést" végez, mert a zavartság vagy eszméletvesztés a potenciálisan életveszélyes agyrázkódás, zúzódás vagy belső vérzés jele lehet. Egyszerű matematikai  feladatokat kell feltenni a sérültnek, megkérni , kövesse szemével az ujjunkat, rákérdezni, meg tudja-e mondani, mi történt az elmúlt néhány percben. Nem kell hozzá különösebb előképzettség, bárki megteheti.

Nem feltétlenül veszítjük el tudatunkat a súlyos sérülés esetén sem.

Ezt  "megváltozott tudatállapotnak" hívjuk, mondja a szakember, ilyenkor a sérült járóképes, a szeme nyitva, de a tekintete homályos lehet.

Vegyük komolyan a sérült zavartságát vagy álmosságát.

A figyelmeztető jel nem is annyira a fájdalom, mint inkább a zavartság, szédülés, emlékezetvesztés, émelygés vagy álmosság. Ezek esetén azonnal hívjuk a mentőket.

Inkább legyen téves a riasztás.

Jobb egy délutánt hiába a sürgősségi osztályon tölteni, semmint alábecsülni a sérülést. A fejsérülésekre jellemző, hogy az első órában még sokat segíthetünk, a másodikban már kevesebbet, azaz az idő múlásával romlanak a sérült esélyei.

Viseljünk bukósisakot.

Bár síelésnél jelenleg még nem kötelező a bukósisak viselése, mindenképpen ajánlatos.

A fejsérülések egyik jellemzője, hogy a beteg eleinte úgy tűnik, jól van, akár a saját lábán is bemegy a kórházba. Az állapotromlás gyakran csak ezután következik be, és sok esetben már visszaforíthatatlan károsodást okoz. Fontos, hogy mielőbb hívjunk segítséget.