A Sjögren szindróma, az immunrendszer hibás működése következtében kialakult autoimmun betegség, amely több szervrendszert érint. Etiológiája, a többi autoimmun betegséghez hasonlóan, egyelőre ismeretlen.

Egyik jellegzetessége a kórképnek, hogy a különböző tünetek nem egyszerre jelennek meg, hanem hónapok, esetleg évek alatt egymás után tűnnek föl, megnehezítve a korai diagnózis felállítását.

Az elmúlt évtized kutatási eredményei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a kórkép által létrehozott strukturális károsodások leginkább a betegség korai stádiumában jönnek létre, így a betegségek kimenetele szempontjából alapvetően fontos, hogy a beteg minél hamarabb hatékony kezelésben részesüljön.

A teljes cikk elolvasásához kattintson ide!

A Reiter szindróma – férfiakat és nőket (leginkább 20 és 60 év között) egyaránt érintő reaktív arthritis, amely valamilyen húgyúti-, gyomor-bél traktust érintő, nemi úton terjedő (Chlamydia trachomatis) bakteriális fertőzés következtében alakul ki és ízületi gyulladást okoz. A bakteriális fertőzés azonban nem minden esetben okoz Reiter szindrómát, feltehetően genetikai hajlamosító tényező is áll a háttérben. A páciensek kb. 80%-ában öröklődő hajlam mutatható ki, HLA-B27 pozitivitás. A fertőzést leggyakrabban kiváltó kórokozók: gonorrhea, chlamydia, yersinia, szalmonella, vagy a campylobacter.

Tünetek, amikre érdemes figyelni!

A tünetek általában 7-14 nappal a fertőzés után kezdődnek. Az első napokban hőemelkedés, láz, rossz közérzet, fáradékonyság, a fertőzés helyétől függően akár hasmenés, vagy felső légúti hurut jelentkezik. Ezt napokkal, hetekkel később követi a kórkép fő tünete, az ízületi gyulladás, az inak tapadási helyének gyulladása. Általában egyszerre több ízület érintett különösen a keresztcsont, térd, boka, a lábujjak ízületei, és azok a helyek, ahol az inak a csontokhoz tapadnak, például az Achilles-ín a saroknál. Az ízületi gyulladás mértéke egyénfüggő, lehet enyhe vagy súlyos, fájdalmas vagy kevésbé fájdalmas.

A teljes cikk elolvasásához kattintson ide!

A csípőízületi kopás kezelésében az elsődleges szerep a megelőzésé (prevenció)!

A csípőízületi kopás speciális kezelése nélkül, az ízületi porc fokozatosan leépül, az ízület anatómiai szerkezete megváltozik, és olyan funkcionális állapotromlás jön létre, amikor már csak a műtéti megoldás hoz eredményt. Ezért fontos a megelőzés, és a korai stádiumban elkezdett speciális gyógytorna.

A csecsemőkori szűrővizsgálatok, a korai prevenció, illetve a rendszeres, speciális gyógytorna rendkívül fontos a későbbi csípőízületi kopás (coxarthrosis) elkerülése érdekében. A veleszületett csípőficam, kopás előtti stádiumnak (praearthrosis) minősíthető! Minél korábban elkezdi a páciens a speciális, személyre szabott gyógytornát, annál jobb a gyógyulási hajlam.

Ha még nincs fájdalma, de viselt csecsemő korában Pavlik kengyelt, vagy  abdukciós pelenkát, illetve volt valamilyen csípőízületet érintő betegsége, akkor is jöjjön el egy állapotfelmérésre!

A teljes cikk elolvasásához kattintson ide!

Az E coli egy baktérium, a beleinkben él, és teljesen ártalmatlan, ha az immunrendszerünk megfelelően működik. Legyengült immunrendszer esetén azonban nagyon súlyos problémákat is okozhat. Megkülönböztetünk apatogén coli baktériumokat, amelyek betegséget ép immunrendszer mellet soha nem okoznak és patogén coli törzseket, amelyek ép immunrendszer esetében is súlyos betegséget okozhatnak. A bakteriális fertőzés leggyakrabban ivóvízzel, élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, hús) révén terjed, de kellő higiénia hiányában emberről emberre is terjedhet.

Az amerikai Yale Egyetem mérnökeinek először sikerült megfigyelni és filmre venni, miként mozognak bennünk, azaz folyékony közegben a gyakran fertőző betegséget okozó Escherichia coli (E. Coli) baktériumok. A Physical Review Letters szeptember 29-ei számában közzétett eredmény segíthet jobban megismerni, miként változtatnak helyet ezek a baktériumok, s így ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy meggátoljuk terjedésüket.(origó/tudomány)

A teljes cokk elolvasásához kattintson ide!

A belégzés egy aktív folyamat, amelynek kapcsán a mellkas térfogata tágul.
A belégzést végző izmok a következők:
1.) Rekeszizom (diaphragma) a nyugalmi légzést biztosító legfőbb izom, amely a nagyobb nyomású hasüreget tökéletesen elválasztja a mellüregtől. Ez egy hatalmas izmos-inas mozgékony lemez, amelynek van egy centrum tendineumnak nevezett inas része, illetve az ezt körülvevő pars muscularisnak nevezett izmos része. A rekeszizom jobb és baloldalon kupolaszerűen a mellkas üregébe hatol. A rekesz középállásában a bal oldali kupola eléri az V borda magasságát, a jobb oldali kupola pedig a IV. borda magasságát. Légzéskor a kupolák erről a szintről süllyednek, vagy emelkednek. A rekeszizom összehúzódása a mellüreget cranio-caudalis irányba növeli (hosszirányú tágulás). Nyugodt légzésnél kb. 2cm-el, ereszkedik lejjebb a rekeszizom, a mellkas térfogata kb. 500ml-el nő, 0,5 l levegőt ventillál. A különböző testhelyzetekben a rekeszizom helyzete változik, a légzőgyakorlatok kivitelezésénél ez egy fontos szempont!

A teljes cikk elolvasásához kattintson ide!