A veleszületett mellkasdeformítások gyakorisága 2,5- 3,5%-ra tehető, melynek döntő többsége a törcsélmell (Dr. Perjés)
A tölcsérmell (pectus excavatum) olyan mellkasdeformitás, ahol az elülső mellkasfal besüpped, a mellcsont tölcsérszerűen behúzódik, a bordák pedig oldalt előre emelkednek. Lehet: jobb oldali, bal oldali illetve középállású.
A deformitás mértéke változó lehet, az alig észrevehető változattól az olyan súlyosig, ami már nem csak esztétikai problémát, hanem szív és légzőszervi betegségeket is okoz.
Tünetei
- paradox légzés (belégzéskor a mellkasi behúzódás fokozódik)
- csökkent vital kapacitás (csökkent légzésfunkció)
- scoliosis, fokozott háti kyphosis
- terhelésre fokozódó fáradékonyság (a szív eltolt helyzete miatt)
- rtg eltérések (szegycsont és a gerinccsigolyák közötti távolság csökken)
- pszichés következmény
Oka
- ismeretlen
- veleszületett
- rachitis (angolkór)
- rekeszizom rendellenesség, stb.
A kezelés az eltérés mértékétől függ, de az esetek többségében konzervatív. A korai diagnózis alapján történő speciális, személyre szabott, a mellkas kiemelését szolgáló gyógytorna, igen eredményes gyógymód. A jó légzéstechnika (jógalégzés, Schroth terápia), a mellkasi légzés betanítása és gyakoroltatása az egyik legfontosabb cél a tyúkmell kezelésében. A tüdő- és szív működési feltételeinek biztosítása érdekében kiemelt szerepe van a mellkasfejlesztésnek (hátizomerősítés, hasizmok erősítése, a mellizmok nyújtása). Kiegészítő terápiaként, pedig a gyógyúszás (speciális korrekciós gyakorlatok) és a hátúszás javasolt.
Minden olyan tornagyakorlat, tevékenység tilos, amely a mellkas homorítását, a mellkas deformitását fokozza.
Súlyosabb esetben, az orthopédiai szakvizsgálat mellett, kardiológiai, és pulmonológiai vizsgálatra is szükség van. A deformitás mértékének megfelelően a szakorvosok döntik el, hogy szükség van-e műtétre vagy sem. A műtét utáni szakszerű rehabilitáció szintén a gyógykezelés elengedhetetlen része.
fotó: sxc.hu