Egyik leggyakrabban előforduló veleszületett vagy szerzett szerkezeti eltérése a gerincnek, a gerincferdülés vagyis scoliosis. A gerinc különböző szakaszain jöhet létre, és különböző súlyosságú lehet. Ha felmerül a gyanú, hogy gerincferdülése van azonnal forduljon szakemberhez, hiszen a közhiedelemmel ellentétben a felnőttkori gerincproblémák nagy részét ez okozza.

Megkülönböztetünk funkcionális scoliosist és strukturális scoliosist.
1.) Funkcionális gerincferdülés – jó gyógyhajlamú, ilyenkor az oldalirányú elhajlást nem követi torzió, tehát nem alakul ki bordapúp.
2.) Strukturális (idiopatias) gerincferdülés rosszabb gyógyhajlamú, és mindig torzióval, bordapúppal jár.

A páciens biológiai életkorának a meghatározása fontos a gerincferdülés progressziójának megítélése érdekében. Ehhez támpontot nyújt a Risser tünet. A torzió mértékének pontos megítélésében, és ellenőrzésében a röntgenszög mérés, Cobb-fok mérés nyújt lehetőséget. A korai diagnózis alapján végzett speciális Schroth terápia a leghatékonyabb kezelési módszer. Torziós scoliosis esetén, egy bizonyos Cobb- fok felett a kezelés hatékonyságát a Shenau korzett fokozhatja. Nagyon súlyos esetben műtét javasolt.

A Schroth terápia célja: statikailag kiegyenlített, kompenzált, kevésbé deformált, mobilis, fájdalommentes gerinc létrehozása, és a beteg pszichés és általános állapotának javítása.

A GERINCFERDÜLÉS (SCOLIOSIS) FAJTÁI

A gerincferdülés (scoliosis) csoportosítása sokféle szempont alapján lehetséges.

1 . ETIOLÓGIAI FELOSZTÁS

1.1 Ismert okú (secunder) gerincferdülés hátterében álló aszimmetriát okozó faktorok:

• csontozati probléma, veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség (ékcsigolya, félcsigolya, részleges vagy teljes blokkcsigolya) vagy bordaösszenövés,
• neuromuscularis eltérés, azon belül is;
  • idegrendszeri betegség (polyomyelitis anterior acuta, infantilis cerebral paresis, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, syringomyelia, myelo-meningocele, gerincvelőtumor, discus hernia),
  • izombetegség (arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia),
• fibropátiás elváltozás (neurofibromatosis, pleuracallus),
• mezenchimális rendellenesség, például:
  • veleszületett rendszerbetegség, mint a Marfan syndroma,
  • szerzett eltérés, akár a Still betegség,vagy steril elhalás,
• trauma:
  • vertebrális következménye (törés, műtét, röntgensugárhatás,)
  • extravertebrális következmény (hegesedés okozta aszimmetrikus mozgás).
• alsó végtagi hosszkülönbség,
• anyagcsere betegség, endokrin kórkép.

1.2. Ismeretlen eredetű (primer) gerincferdülés

2. A gerincferdülés minőség szerinti felosztása:

• Funkcionális scoliosis:
  • csigolya szerkezeti eltérés nem mutatható ki,
  • a tengely körüli elcsavarodás hiányában nem jelenik meg borda- vagy izompúp,
  • kifejezetten mobilis,
  • előrehajláskor vagy fekvéskor az oldalirányú eltérés eltűnik.
  • Primer funkcionális scoliosis: nincs kideríthető ok.
    Jellemzői:
    – balra konvex,
    – nagy ívű,
    – lumbodorzális kiterjedésű,
    – lányoknál, a pubertás idején mintegy 15%-ban jelentkezik.
  • Szekunder funkcionális scoliosis: valódi (csontozati aszimmetria) vagy látszólagos (ízületi kopás, izomzsugorodás, beidegzési zavar, antalgiás (kényszertartás) tartás következtében kialakuló) végtaghossz-különbség kompenzálása.
    Jellemzői:
    – a rövidebb oldal felé konvex,
    – lumbalis, lumbodorzalis jellegű,
    – a hosszkülönbség külső pótlásával megszüntethető (statikus),
    – idővel fixálódhat, struktúrálissá válhat.
• Strukturális scoliosis: a gerinc generalizált, háromdimenziós, kombinált deformitása.
  Csontozati háttere:
  • a frontális síkú elhajlás a csigolyák ék alakúvá válásával,
  • a szagittális síkú ívek elsimulása, (ritkán fokozódása),
  • transzverzálisan a csigolyatestek egymáshoz képesti (torqualódás),illetve önmagukon belül történő elfordulása (torzió).

Leggyakoribb (80%) az ún. idiopátiás scoliosis:

• fixált, nem korrigálható,
• rossz prognózisú,
• etiológiája nem ismert, de genetikai determinációja valószínűsíthető,
• kialakulásában fontosak a biomechanikai faktorok is (fokozott fizikai igénybevétel, helytelen testtartás, a törzs izomzat nem megfelelő állapota),
• a 100 alatti típusnál a nemek szerinti megoszlás nem mutat különbséget,
• a 100 fölötti eltérésnél a nők aránya 4-szeres.

3. A gerincferdülés kialakulásának ideje szerinti felosztás:

• Infantilis scoliosis: születés után, 3 éves korig kialakuló forma;
  • fiúknál gyakoribb,
  • általában balra konvex, thoracalis ív jellemzi,
  • ellapíthatja a konvexitás felőli koponyafelet,
  • fokozhatja a lumbalis lordosist,
  • kialakulását elősegítheti a mozgásfejlődés sürgetése (korai felültetés, felállítás, járatás),
  • a legrosszabb a prognózis tekintetében.
• Juvenilis scoliosis: 5-10 éves kor közt megjelenő forma;
  • lányoknál gyakoribb,
  • jobbra húzó, háti ív jellemzi,
  • meglehetősen rossz prognózisú.
• Adolescens scoliosis: 10-14 éves korban ismerhető fel;
  • lányoknál gyakoribb,
  • jobbra konvex dorsalis kitérés jellemzi,
  • a prognózisa jobb, mint a korábban kialakuló formáknak.

A gerincferdülés és az életkor mindenkori összefüggése:

• a gerincferdülés minél korábbi életévben jelentkezik, annál rosszabb végkifejlet várható,
• a deformitás kialakulása és további romlása döntően a növekedési lökés időszakaira tehető, tehát a hirtelen, látványos növés gerjesztheti a skoliotikus elváltozást,
• a csontrendszer hirtelen növekedését az izom- és ízületi rendszer megerősödése csak később tudja követni,
• a meg növekedett teherkarokat az adott szituációhoz még gyenge izomzatnak kellene megtartani,
• a gravitáció a már fennálló aszimmetriákkal (pl. önmagában az egykezességgel) összeadódva aránytalanul nagy „ferdítő” erőként hatnak,
• a csontozat és a hozzá idomuló izomzat, szalagrendszer, ízület aszimmetrikusan fejlődik tovább,
• ráadásul a diagnosztizálás és a kialakulás ideje közt sajnos sokszor hosszú idő telik el, rontva a várható prognózist,
• az első menstruáció megjelenése kapcsán általában szintén fokozódik a gerincferdülés, hiszen a női hormonok hatására az eleve lazább szalagrendszer tovább nyúlik, engedve az aszimmetriáknak,
• a terhesség az említett hormonhatáson túl a testsúly növekedés miatt jobban terhelt has- és hátizmok kimerülése kapcsán is gerincferdülést fokozó hatású lehet.
• a megszületett baba emelgetése és a szoptatás okozta hormonváltozás tovább ronthatja az állapotot.

Az életkor és a csontérés állapota párhuzamos, de nagy egyéni eltérést mutathat:

• koraérett típusnál hamarabb zárul a csontosodás, mint az átlagnál,
• későn érő típusnál lassabb a folyamat.

A csigolya csontosodási mutatója a csípőtaréj apofízisének csontosodási fázisa alapján ítélhető meg a medencéről készült röntgen felvétel alapján (Risser jel):

1. ha a csontosodás még nem indult el,
2. a csípőlapát tarajának elülső negyedéig tart a csontmag,
3. a csípőtaréj feléig látható a csontosodás,
4. a csontosodás a csípőtaréj elülső háromnegyedéig terjedt,
5. a csontsáv elérte a hátsó felső csípőtövist,
6. az apofízis teljesen elcsontosodott, kialakul az egységes zárólemez, tehát a csontosodás folyamata lezárult.

Csontérés alapján várható progresszió:

• a csontszerkezet alakulási képessége nagyfokú, kezelés nélkül a skoliotikus eltérések nagymértékben fokozódhatnak (Risser 0-1-2),
• a sruktúrális károsodás várhatóan fokozódik (Risser 3-4),
• a csontozat változása a továbbiakban minimális (Risser 5).

4. A gerincferdülés fő görbületének lokalizációja szerinti felosztás:

4.1. Csigolyatípus szerinti felosztás:

• nyaki, avagy cervicalis gerincferdülés: önállóan ritka, az általa okozott izomtúlterheltség talaján gyakori a rendszeres fejfájás,
• háti, avagy thoracalis gerincferdülés: a mellkasi szervek nyomása miatt a tüdő és szív munkáját nehezíti,
• dorsolumbalis, avagy toracolumbalis gerincferdülés: a lábak terhelésének következményes aszimmetriája fokozza a konvex oldali csípő- és térdkopás esélyét,
• ágyéki, avagy lumbalis gerincferdülés: a mozgáshatárokat könnyebben szűkíti, illetve kompenzáló túlmozgásra kényszeríti az ép csigolyákat, emiatt hamarabb okozhat mozgásszervi tüneteket,
• kétívű gerincferdülés: hajlamosabb nagyobb progresszióra, mint az egyívű típus

4.2. King szerinti felosztás

1. típus: lumbalis fő görbület, elhanyagolható thoracalis ívvel,
2. egyformán domináns thoracalis és lumbalis görbület,
3. thoracalis fő görbület, enyhe lumbalis ívvel,
4. hosszú, lumbalis szakaszba torkolló thoracalis görbület,
5. thoracalis duplagörbület.

4.3. Schroth féle funkcionális felosztás:

• 3B, azaz 3 ívű (németül Bogen) gerincferdülés: háti fő ív mellett kompenzatórikus nyaki- és ágyéki ívek, szimmetrikus lábterheléssel,
• 3BH, azaz 3 ívű gerincferdülés, medence eltolódással (Hüfte = csípő): nagyobb háti főív, relatív csípőprominencia és -hátracsavarodottság a konkáv oldalon,
• 3BH gerincferdülés vállpúppal: két, ellenirányú háti ív,
• 4B, azaz 4 ívű scoliosis: lumbalis főív, csípőeltolódás a háti ív konvex oldalán,
• 4B–THL scoliosis: hosszú, thoracolumbalis főgörbület, cranialis és caudalis kompenzatórikus ívekkel,
• kevert vagy speciális forma: pl. egyetlen, önálló ív.

5. A gerincferdülés fok szerinti felosztása:

Cobb fok:

• a görbület fokát mutatja,
• álló helyzetben készült, lehetőleg a teljes gerincet mutató, anteroposzterior irányú röntgenfelvételen mérhető,
• az oldalirányú kitérés kezdetét és végét jelentő határcsigolyák zárólemezére vetített merőlegesek által bezárt szög kiegészítő szöge,
• minél nagyobb, annál kisebb a kompenzálódás lehetősége, tehát annál rosszabb a mozgásszervi státusz és a progresszió.

Cobb fok szerint a gerincferdülés lehet:

• enyhe: ha 10 fok alatti, ennek gyakorisága manapság 2-3%,
• közepes: ekkor 11-30 fok közti, ez a népesség kb. 7‰-ban észlelhető,
• középsúlyos: 31-60 fok közti, gyakorisága 0,1-0,3 %,
• súlyos: 60 fok fölötti, ritka.

Cobb fok és a progresszió összefüggése:

• 30 Cobb fok alatt a növekedés befejeződése után is általánosságban jó prognózissal számolhatunk,
• 30-50 Cobb fok közt a szakirodalom adatai szerint a biológiai érést követően is, folyamatos rosszabbodásra lehet majd számítani, átlagosan 0.5 fokkal évente,
• 50-750 esetén 0.75-1 Cobb fok/év romlás várható, mely az 50. életévtől a szervezet legyengülése révén 20 –ra emelkedhet, 65 éves kortól elérheti a 30-ot is évente,
• a 100 fok alatti scoliosis ritkán jár életet megrövidítő cardiopulmonaris következménnyel, de a teljesítőképesség csökkentő hatása már a 45 Cobb foknak is jelentős lehet.

6. A gerincferdülés talaján létrejött rotáció szerinti felosztás:
A csigolya csavarodottságának mértéke egyenes arányban áll a prognózissal.
A rotáció elemei:

• axiális rotáció: a csigolyatest elfordulása a saját tengelye körül,
• intervertebrális rotáció: a szomszédos csigolyák egymáshoz képesti elfordulása.

6.1. Általános rotációs mérés
A röntgenfelvételen látható legnagyobb eltérést mutató, ún. csúcscsigolya tövisnyúlványának a csigolya testéhez viszonyított helyzete alapján:

• egykeresztesnek nevezhető a csavarodás, ha a csigolya középvonalától való eltérése nem haladja meg a csigolya szélességének egy hatodát,
• kétkeresztes, amennyiben 2/6- nyi az eltolódás,
• háromkeresztes, ha eléri a csigolyatest peremét,
• négykeresztes, ha ennél is nagyobb a kitérés az alaphelyzetből.

6.2. Raimondi féle rotációs beosztás
A legjobban rotálódott csigolya szélessége és annak konvex szélétől a pedunkulusig mérhető távolság aránya egy adott táblázat segítségével fokértékké alakítható.

6.3. Nash-Moe féle mérés
Az ívgyök konvex oldali röntgenárnyékának vetülési helyét jelöli (0- xxxxx vagy 0-5 fok közt).

6.4. Centiméteres bordapúp mérés
Adams-teszt:

• álló helyzetből lassan, előrehajolva, csigolyáról csigolyára,
• lógatott fejjel és karokkal,
• nyújtott térddel,
• a bordakosár két oldalán látható legnagyobb szintkülönbség a mérés helye,
• a domború oldalra állított vízszinteshez képest mérendő az ellenoldali pont távolsága, az aktuális csigolya tövisnyúlványától ugyanakkora távolságban

6.5. Scoliometer
Lényege:

• egyszerű, könnyű, műanyag borítású eszköz, melyben kis fémgolyó tér ki egy ívelt sínpályán, mutatva a vízszinteshez képesti elmozdulás fokértékét az alatt lévő skálán.
• a középső, lukas rész helyezendő rá a gerincre a megfelelő mértékben előrehajolt helyzetben, a mellkas kosárra támasztva minél nagyobb felületen a talpi részt.

Előnyei:

• a változás így bármikor ellenőrizhető, percek alatt,
• nem jár sugárterheléssel, mint a röntgen,
• objektívabb, mint az egyszerű fizikális vizsgálat,
• a kapott rotációs érték utal a görbület állapotára, a gerinc lateralizálódására is.

6.6. Testfelület mérés
Az egyik legprecízebb módszer. Lézer segítségével felmérhető álló helyzetben is a borda- és izompúp okozta különbség.

A rotáció hatása:

• a thoracalis szervek terhelése miatt okozhat keringési- vagy légzőszervi panaszt,
• a porckorongokra, az izmokra, a szalagokra és a kisizületekre gyakorolt hatása révén csökkenti a mozgathatóságot,
• elősegíti a fájdalom kialakulását,
• rontja a testképet.

7. A gerincferdülés által befolyásolt egyensúlyi helyzet szerinti felosztás:

• kompenzált gerinc:
  • álló helyzetben a fej a medence közepe fölött helyezkedik el,
  • a függőón a C7 (nyaki csigolya) tövisnyúlványán és a farpofák között halad,
  • a vállak és a medencék szinkronban állnak,
  • relatív kisebb a mozgásszervi panaszok előfordulási aránya,
• dekompenzált gerinc:
  • a fej, a mellkas vagy a medence eltolódik a lábak fölé vetíthető hengerpalástból, azaz a minimumzónából,
  • ezáltal a tartás feladata fokozott izommunkát jelent,
  • könnyen porckorong degenerációt és ízületi túlterheltséget okoz.

8. A gerincferdülés iránya szerinti felosztás:
A felső, dorsalis terület szempontjából van jelentősége, a domináns kéz miatt.

• balra konvex (háti) típus: jobb kezesség esetén, (mely a lakosság 90%-át jellemzi), minden jobb kézzel indított mozdulat hatására a gerincről eredő és a felső végtagon tapadó izmok húzó hatása segíti a korrekciót,
• jobbra konvex (háti) görbület: az egykezesség okozta izomaszimmetriák erősítik a progressziót.

9. A GERINC SZAGITTÁLIS SÍKBÉLI VÁLTOZÁSA SZERINTI FELOSZTÁS:

• Normális háti kyphosis-sal és ágyéki lordozis-sal járó gerincferdülés:
  • leginkább a funkcionális gerincferdülésre jellemző,
  • enyhe Scheuermann betegséggel szövődött esetekben gyakori.
• Fokozott ívű gerinc:
  • meg növekedett mértékű háti kyphosis és fokozott ágyéki lordosis,
  • ritkán jelenik meg, főleg Scheuermann betegségnél, laza szalagrendszer és gyenge izomzat esetén.
• Elsimult ívű gerinc:
  • csökkent háti kyphosis (lapos hát) és csökkent ágyéki lordosis,
  • a csavarodottsággal, tehát a borda- és izompúp mértékével arányos,
  • beszűkítheti a flexió és az extenzio mozgástartományát,
  • csökkentheti a nyújthatóságot.
• Homorú hát:
  • egységes lordosis-sá alakuló háti és ágyéki szakasz,
  • beszűkíti a mellkas körfogatát,
  • cardiorespiratorikus szövődményre hajlamosít,
  • a megcsappant rugózási képesség miatt a porckorongok degenerációját is előtérbe helyezheti,
  • egyértelműen progressziós faktorként viselkedik,
  • az anteflexios deficit prediszponáló faktora a scoliosis kialakulásának.
• Kevert típus:
  • a hát íve homorúbb a kelleténél, de a deréktáj normális ívű: gyakori önálló háti görbületnél,
  • a hát íve normális, de az ágyéki gerinc homorulata fokozott: egyívű, lumbalis görbületre jellemző.

Egyéb jellegzetességek:

• az álló testhelyzetben látható fokozott ágyéki lordosis az ülő helyzetben hátradomborodik.
• számít a gerinc akaratlagos korrigálhatósága is, ha testtudatilag és izomzatilag nincs akadálya a helyes tartásnak, jobb a prognózis.

10. A gerinc nyújthatósága (elongáció) szerinti felosztás:

• mobil gerinc:
  • kényelmes háton fekvő helyzetben, fixált medencével a páciens fejtetővel 2 centiméternyit tud nyúlni,
  • a passzív nyújthatóság a véghelyzetből még 3 centiméter,
• hipermobil gerinc:
  • aktív nyújtás 4 centiméternyi,
  • segítséggel plussz 1 centiméter nyerhető,
• rigid gerinc:
  • önerőből 1 centiméter nyúlás,
  • a fej finom húzása sem növeli a kitérés mértékét.

11. A görbület mobilizálhatósága (korrigálhatóság) szerinti felosztás:

• mobilis görbület: aktív mozgás során a görbület jól korrigálódik,
• mobilizálható görbület: passzívan oldható a kóros ív,
• merev görbület: a görbület mértéke nem, vagy alig változik mozgás hatására.

Bending felvétel: a korrigálhatóság felmérésére használt módszer, mely során az álló helyzettel összehasonlítjuk a bal- és jobb oldalra hajláskor látható kép Cobb fokát a röntgenfelvételeken.

Jellemzők:

• a görbület irányába történő lateralflexio csökkenteni,
• az ellenkező irány fokozni tudja a kóros ív méretét,
• mértéke fordítottan arányos a rosszabbodás várható szintjével.

A korrigálhatóság szintjét befolyásolja: az alkati sajátság, (azaz az általános mozgathatóság) főleg a lateralflexio és a rotáció irányában.

12. A várható időbeli lefutás alapján történő felosztás:

• önállóan gyógyuló,
• kezeléssel javítható,
• szinten tartható,
• enyhén romló,
• fokozott progrediációjú,
• gyorsan, nagymértékben rosszabbodó gerincferdülés.

A prognózis a következőkben felsorolt paraméterek függvényében ítélendő meg:
A deformítás jellege, típusa

• az érintett csigolyák helye és száma,
• a Cobb fok,
• a rotáció értéke,
• a kompenzáltság mértéke,
• a szagittális érintettség,
• a korrigálhatóság szintje,
• a mobilitás,
• az izmok állapota,
• a szalagok ellenállása,
• a növekedés üteme,
• a csontérés sajátosságai,
• a nem (a női mivolt esetén 10-szeres a progresszió rizikója),
• a hormonháztartás állapota, (pl. az első menstruáció megléte, esetleges terhesség fennállása, klimax),
• az aktuális életkor,
• biológiai és szellemi érettség (pl. betegségtudat, felelősségvállalás szempontjából),
• az általános állapot (pl. elhízás, vitamin hiány),
• egyéb kórképek (pl. pajzsmirigy túlműködés), kóros állapotok (pl. végtaghiány),
• esetleges társbetegségek (pl. Scheuermann betegség, pajzsmirigy túlműködés),
• szövődmények (pl. porckorongsérv),
• fizikai terhek (pl. emeléssel, tartósan aszimmetrikus testhelyzettel járó munka),
• lelki problémák (pl. anorexia nervosa, pánikbetegség),
• szubjektív panaszok (pl. fájdalom),
• a deformitás észlelésének időpontja és az azóta eltelt idő közti különbség,
• az eddig alkalmazott kezelés típusa, minősége és eredményessége,
• a progresszió mértéke és időbeli lefutása,
• a családban való előfordulásból levonható következtetések,
• az együttműködés hajlama a páciens, a család és a környezete részéről.

KEZELÉS

Schroth terápia
Manuálterápia
Gerincstabilizáló gyógytorna
Tartáskorrekció

SCHROTH TERÁPIA

A Schroth terápia egy tudatos, személyre szabott, komplex, háromdimenziós kezelési eljárás, mellyel a gerincferdülés különböző formái, a Scheuermann-kór, tartási rendellenességek, a gerinc ismeretlen eredetű fájdalmai és degeneratív elváltozásai korrigálhatóak. A Schroth módszer lényege, hogy a gerinc elváltozásai következtében kialakult deformitásokat különböző passzív és aktív eszközökkel korrigálja. A passzív eszközök közé a korzettek és a gyógytorna során alkalmazott különböző alápárnázások, a gyógytornász által kézzel végzett korrekciós fogások tartoznak.
Az aktív korrekciókat pedig maga a páciens végzi a megfelelő izmok nyújtásával illetve erősítésével és a háromdimenziós speciális légzéssel.

Minden páciens a görbületeinek megfelelően kapja a speciális, személyre szabott gyógytorna gyakorlatokat, így a deformitásai következtében nem megfelelően működő izmok, szalagok, nem megfelelően terhelődő ízületek a helyes működéshez szükséges ingereket kapják. Mivel a bordákat is érinti az elváltozás, a személyre szabott gyógytorna nélkül, a páciens minden egyes légvétellel erősíti a saját deformitását. Ennek kivédése érdekében speciális, három dimenziós, forgató légzés megtanulására van szükség, mellyel a deformitások ellen lehet hatni.

A Schroth terápia célja:

1. A gerinc fiziológiás görbületeit helyreállítani,
2. Felegyenesíteni a gerincet,
3. Visszafordítani az egymáshoz képest elcsavarodott csigolyákat,
4. Az ún. antigravitációs izmok teljesítményének fokozásán keresztül a korrekciós tartást stabilizálni,
5. Az állapotromlást megállítani, megelőzni,
6. A szív- és tüdőfunkciók teljesítőképességét fokozni, a következményes kórképek kialakulását megelőzni,

A terápia mindennapos gyakorlást (speciális gyógytorna) igényel, kb. napi 30- 45 percben. A konkrét gyakorlatokon kívül hétköznapi testhelyzetek helyes használatát is elsajátítja a páciens, csökkentve ezekkel a saját görbületeire nem jó hatással lévő, további deformitásokat okozó rossz hatásokat.

A Schroth gyakorlatok gyermek- és felnőtt korban is végezhetők. A diagnózis felállítása után célszerű minél hamarabb elkezdeni a terápiát, hogy minél jobban megakadályozhassuk a görbületek romlását. Nagyon fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és szükség esetén a megfelelő korzett elkészíttetése.

KORZETTES GYÓGYTORNA TORZIÓS GERINCFERDÜLÉS ESETÉN

A korzettes gyógytorna, mozgásterápia célja:

• a törzsortézis tudatos, rendeltetésszerű használatának megtanítása,
• a korzett korrekciós hatásának optimalizálása, kihasználása,
• a segédeszköz adta korrigált helyzet stabilizálása (nagyon mobilis görbületű vagy tökéletlenebb testtudatú páciensek esetében, akik korzett nélkül nem tudják irányítani, kontrollálni a korrekció mértékét),
• aktív, korzettes életre nevelés,
• változatosság biztosítása a terápiában a monotonitás ellen.

A gyógytorna elemei:

• célzott légzésirányítás, belégzés közben egy-egy szabad tér kitöltése, kilégzéskor pedig egy vagy több pelottától való aktív eltávolodás,
• légzés-mozgás szinkron a hétköznapi mozgások során,
• izomerősítés
• egyensúly-fejlesztő gyógytorna gyakorlatok,
• a proximális nagy ízületek mozgáslehetőségeinek maximális kihasználása,
• proprioceptív tréning (fizioball, dynair bevonásával) a gerincet stabilizáló izmok aktiválása korrigált helyzetben,

Speciális teendők, gyógytorna a korzettviselés egyes fázisainak fényében:

• Kezdeti teendők:
  • előkészítés a segédeszköz viselésére,
  • mintázásra való felkészítés,
  • háromdimenziós korrekció megtanítása,
  • mobilizálás a rigid görbületek, kontraktúrák nyújtása.
• A megszokás fázisának (az átadás utáni kb. 3 hét) teendői:
  • helyes tartás megtanítása korzettben,
  • a segédeszköz hétköznapi használatának megtanítása (praktikus rutin-mozdulatok),
  • a korzettben való önkorrekció megéreztetése (célzott légzésirányítás, szabad terek kitöltése),
  • testtudati okból és a gerinc mozgásbeszűkülésének, bizonyos izmok sorvadásának megelőzésére korzett nélküli gyógytorna flexiós, laterálflexiós irányba.
• Aktív viselési időszak
  • háromdimenziós korrekció fejlesztése,
  • hobbisport korzettben való kipróbálása (pl. görkorcsolya, kerékpározás)
• A leszokás szakasza
  • korzett nélküli korrekciós gyógytorna gyakorlatok,
  • tartáskorrekció a hétköznapokban,
  • aktív életforma megtartása, állandó gyógytorna, mozgásban gazdag életre ösztönzés.

DÍJMENTES ÁLLAPOTFELMÉRÉS a súlypont rendelőben!