Az Ízületi gyulladással járó psoriasis vagyis pikkelysömör, másnéven arthritis  psoriatica  (AP) egy krónikus  szisztémás  gyulladásos  reumatológiai megbetegedés,  mely  a  bőr  psoriasisos  elváltozásával társul.

A kórkép diagnosztikája, kezelése és a betegség nyomon követése  CSAPAT munka (bőrgyógyász, reumatológus  pszichológus, gyógytornász, dietetikus, ergoteraperuta, stb.)

Az AP diagnózisának felállításakor a leggyakoribb és legnehezebb probléma a betegség megkülönböztetése a  rheumatoid  arthritistől  (RA),  elsősorban  a  szeronegatív  RA-tól.

A psoriasisban szenvedő betegek mintegy 10-40%-a szenved az ízületi gyulladástól. Leggyakrabban először a bőrelváltozás jelentkezik, és csak évek, évtizedek múlva az ízületek gyulladása. A két betegség egy időben is jelentkezhet, vagy éppen az ízületi bántalom előzheti meg a bőrtüneteket akár évekkel korábban. Az utóbbi esetében különösen nehéz a diagnózis felállítása.

Súlyos ízületi gyulladáshoz társulhat alig észrevehető bőrtünet, illetve a folyamat fordítva is létrejöhet. A bőr- és az ízületi elváltozás javulása/romlása szintén független lehet egymástól.

Az arthritis psoriatica kórisméjének kimondását több kritériumrendszer is segíti. Közülük a legegyszerűbb és legjobban elterjedt a CASPAR (ClAssification of Psoriatic ARthritis) rendszer. Ebben az ízületi gyulladás (ízület, gerinc vagy enthesis) mellett legalább három további jelenségnek kell fennállnia (családi előfordulás, köröm-érintettség, a rheumatoid faktor hiánya, dactilytis, röntgenfelvétellel igazolt csontújdonképződés).

Az arthritis psoriaticát magába foglaló kritériumok megkövetelt vezető tünetei:

• arthritis (ízületi gyulladás) vagy
• enthesitis a (csontokon tapadó ínak, szalagok gyulladása) vagy
• dactylitis (kéz vagy lábujj gyulladás)

Az arthritis psoriatikát Moll és Wright 1973-ban 5 fő csoportba sorolta ízületi érintettségtől függően:

1.) Ujjak ízületi gyulladása (dactylitis)

• Az asszimetrikus ízületi gyulladások főleg a kéz kisízületeit érintik, PIP (proximalis interphalangealis) és különösen a DIP (distalis inter-phalangealis) ízületeket.
• Az ízületek megduzzadnak, fájdalmasak, enyhén vörösek, funkciójukat nem tudják maradéktalanul ellátni. (A fájdalom mértéke kisebb mint rheumatoid arthritisben)
• A reggeli kézmerevség jellemző (morning stiffness).
• Az ízületek gyulladása kötőszöveti érintettséggel, ínhüvelygyulladással (tendovaginitis) együtt az adott ujj kolbász-szerű duzzanatát eredményezi.
• Az íngyulladás megelőzheti, kísérheti a DIP ízületek gyulladását.

2.) Klasszikus oligo-arthritis psoriatica a DIP ízületek érintettségével, vagy enélkül.

• Főleg a kéz kisízületeit érinti (főleg a DIP ízületeket)
• De bármely más nagyízület is érintetté válhat (csípő, térd, váll, stb.)

3.) Arthritis mutilans (5%)

• Az ujjízületeket alkotó csontok felpuhulása (destrukciója) jellemzi
• Az ujjak deformáltságát, teleszkópszerű összecsúszását eredményezi.

4.) A szimmetrikus polyarthritist nehéz elkülöníteni a rheumatoid arthritistől (RA).

Az elkülönítésben a DIP ízületek érintettsége és a jellegzetes csontízületi elváltozások radiológiai képe lehet segítségünkre.

5.) SPA-szerű, perifériás érintettséggel vagy anélkül, HLA B-27 asszociációval (5%)

• Főleg a gerinc kisízületeit és szalagrendszerét érinti
• A sacroiliacalis ízületek gyulladásával járhat.
• Bechterew-kórra (SPA) jellemző tünetek

A betegség lefolyása:

• Minden életkorban, akár gyermekkorban is kezdődhet.
• A fiatalon jelentkező betegség, általában súlyosabb lefolyású.
• Sokszor hosszú évekre tünetmentessé válhat
• Előfordulhat, hogy spontán is meggyógyulhat a beteg.
• Az egyes formák gyulladása bármikor megállhat, de bármikor más ízületben léphet fel a betegség.

Tünetek

• DIP-ízületek csomós duzzanata a kéz- (láb)ujjakon
• Kéz-(láb) ujjpercek deformítása, csökkent mozgásterjedelem
• Végpercek (DIP) hajlított helyzetben
• Nagyfokú ödéma a beteg kéz-(láb)ujjon
• Orsószerű duzzanat a kéz-(láb)ujjakon
• A kéz csökkent szorítóereje
• Nagyízületek duzzanata, gyulladása
• Nagyízületek mozgás-beszűkülése
• Gerinc szalagrendszerének és kisízületeinek gyulladása
• Sacroiliacalis ízületek (SI) gyulladása
• Fájdalmas, beszűkült gerincmozgások, stb.

A leggyakrabban érintett ízületek az ábrán jól láthatók

Prevenció az elsődleges szempont!

• A rizikótényezők, a túlterhelés, inaktivitás kerülése
• A kontraktúrák illetve deformitások kialakulásának megelőzése.
• Az optimális izomkondíció létrehozása és fenntartása

KEZELÉS

Az AP  jelenlegi  ismereteink  szerint  nem  gyógyítható, de speciális kezeléssel szinten tartható

A kezelés célja

• A betegség tüneteinek  enyhítése
• A progresszió megakadélyozása, lassítása,
• A szövődmények megelőzése, az életminőség javítása
• A betegek munkaképességének a megőrzése

 

Ízületvédelemi szempontok

• Mindennapi élettevékenységeket segítő ortézisek, eszközök kiválasztása és alkalmazása
• Az akadálymentes környezet, a munkahelyi adaptáció kialakítása

Ortézisek:

A statikus és dinamikus ortézisek segítik az instabil ízületek mozgását,  és megakadályozzák az aktív gyulladásban lévő ízületek túlterhelését,  a destrúkciók kialakulását. (Freeman D, 2009)

• A sínezettel ellátott ortézis (a rögzítő, támasztó vagy a szabad mozgásokat, mozgástartományt korlátozó) alkalmazása, amely tehermentesíti a gyulladt, vagy sérült ízületet.
• A panasz súlyosságától függ a merevítés típusa

Súlyosabb esetben egyedi mintavételezéssel, kifejezetten a páciens méreteire készül

(fotók . orthoprofil)

 

Gyógytorna

A gyógytorna- fizioterápia általános szempontjai arthritiszes betegek esetén a következők:

1. A gyógytorna a mozgást mint terápiás ingert használja fel  a  funkciókárosodás megelőzésére vagy a létrejött károsodások elhárítására
2. A kezelést megelőzően a gyógytornász feltérképezi a páciens mozgásszervi rendellenességeit, funkcionális fogyatékosságát A GALS (Gait, Arms, Legs, Spine) vizsgálat a legalkalmasabb a járására, testtartásra, karok-, lábakra illetve a gerincre fókuszálva. (RA is ezt alkalmazzák) A kapott eredményt egy vizsgálólapon rögzítjük
3. Individuális, célzott, komplex gyógytorna betanítása
   • figyelembe veszi a gyulladás okozta ízületi strukturális és funkcionális elváltozásokat
   • a gyulladás akut és a krónikus szakaszának megfelelően történik. (Luqmani  et al, 2006.)
   • mindig a betegség stádiumához és aktivitásához alkalmazkodik

A gyógytorna célja

• a beteg számára optimális mozgásformák, kezelési technikák kiválasztása
• izomegyensúly helyreállítása megfelelő nyújtás-izomerősítés
• mozgástartomány növelése
• propriocepció (lehetővé teszi, hogy észleljük testünk helyzetét és mozgását térben és időben) javítása
• koordináció javítása.
• szükség esetén kompenzációs mozgások kialakítása
• illetve a beteget segédeszközzel való ellátása
• Azokban az esetekben, amikor a beteg nem képes aktívan kivitelezni a mozgást a teljes mozgáspályán, passzív osteokinetikus mobilizációt azaz passzív kimozgatást alkalmazunk, manuálisan, vagy mechanikus úton gépi erővel (continuous passive motion = CPM).
• Az aktív tehermentesített, illetve korrigált helyzetben végzett torna a subakut-krónikus szak egyik legfontosabb teendője.
• A kontraktúrák oldása különböző, manuális lágyrész technikákkal történik, óvatosan, hogy további szövődmények ne alakulhassanak ki.  (Krabak and Minkoff , 2012 )

Székely Réka, Súlypont Ízületklinika

Irodalom:

1. Gossec L, Smolen JS, Gaujoux-Viala C, et al: European League Against Rheumatism recommendations for the management of psoriatic arthritis with pharmacological therapies. Ann Rheum Dis 2012;71:4–12.
2. Wilson FC et al, Incidence and clinical predictors of psoriatic arthritis in patients with psoriasis: a population-based study. 2009;61:233-9
3. Klompenhouwer PJ et al, The Joint Protection Behavior Assessment: a reliability study, Am J Occup Ther. 2000;54:516-24

Lehetséges kezelések