Az álláskor működő izmokat 2 csoportra osztjuk:

1.) a tartásért felelős úgynevezett antigravitációs izmok

2.) antagonista izmok

Alsó végtag

antigravitációs izmai:

• Csípőízület farizmai: m. gluteus maximus – a test egyensúlyának fenntartását végző egyik legfontosabb izom, működésének kiesésekor megbomlik a test egyensúlya, és a m. gluteus medius és m. gluteus minimus melyeknek legfontosabb szerepük a járásban van, működésüknek hiányában a test súlyvonala oldalirányba elmozdul, a járás kacsázó lesz (Trendelenburg –járás).
• Térdízület – m. quadriceps (4fejű combizom), a test legerősebb izma, a térd egyetlen feszítője, hiányában a térd helyzete labilissá válik.
• Bokaízület – m. triceps surae (3fejű lábikraizom), az úgynevezett vádli. A két részből (m. gastrocnemius és m. soleus) felépülő vaskos, erős izom, a járás, futás, ugrás kivitelezéséhez nélkülözhetetlen. Mivel lábujjhegyre állásnál a sarokgumót tartja, sérülésekor ez a mozgás nem jöhet létre.

Antagonista izmai:

• Csípőízület – m. iliopsoas (csípőhorpaszizom) – a két részből (m. psoas major és m. iliacus) álló izom a m. gluteus maximus (nagy farizom) antagonistája, együttesen az egyensúly megtartásában van nélkülözhetetlen szerepük. A csípőízületet nagy erővel hajlítja; járásnál a láb előrelendítésében van nagy szerepe.
• Térdízület – a térdhajlítók: m. semitendinosus, m. semimembranosus, m. biceps femoris legfontosabb szerepe a rögzített medence melletti térdhajlítás és a rögzített térd melletti csípő feszítés. A két ízületet áthidaló izmok ellentétesen hatnak a csípő és térd ízületre. A térdhajlító izmok működési zavara következtében a lépéshossz lerövidül.
• Bokaízület – a lábszár elülső izmai: m. tibialis anterior, m. extensor hallucis longus (a legrövidebb lábszárfeszítő izom) m. extensor digitorum longus rögzített láb esetén a lábszárat a láb irányába húzzák, az elrugaszkodásban van nagyon fontos szerepük járásnál, futásnál.

Törzs/ gerinc

Antigravitációs izmok:

• A mély hátizmok egymás alatt, egymás mellett fekvő (kisebb- nagyobb) izmok, amelyek a gerinc nyaki-, háti-, ágyéki és keresztcsonti szakaszán húzódnak a csigolyák nyúlványai között, és működésük biztosítja az egyenes testtartást. A felületes izomréteg neve a m. erector spinae (gerincfeszítő izom) amelynek van egy mediális része (m. spinalis és m. longissimus capiti) és van egy lateralis vonulata (m. iliocostalis cervicis, m. iliocostalis thoracis, m. iliocostalis lumborum). A mélyebb izomréteg (m. semispinalis, m. multifidus, m. rotatores) a csigolyák harántnyúlványa és tövisnyúlványa között húzódik. A mélyhátizmok működése a két lábon járás alapfeltétele.

Antagonista izmok:

• hasizmok, főleg az egyenes hasizom, m. rectus abdominis amely a hasfal elülső részén, függőlegesen fut végig. A hasizmok legfontosabb szerepe a gerinc rögzítése, a medence rögzítése, a testtartás szabályozása. A hasizmok gyengesége nemcsak esztétikai, hanem statikai probléma is, mivel az ágyéki görbület fokozódásával derékpanaszokat okozhat.

Antigravitációs izmok:

• A felületes hátizmok – m. trapezius (csuklyásizom), m. levator scapulae (lapockaemelő izom), m. rhomboideus major et minor (nagy- és kis- rombuszizom) a lapockákat rögzítik, közelítik, tónusukkal az egyenes tartást segítik elő.

Antagonista izmok:

• A m. serratus anterior (elülső fűrészizom), széles legyezőszerű izom a mellkas oldalán, tónusával gátolja a lapocka alsó csúcsának emelkedését a mellkasról, a kar fej fölé emelését teszi lehetővé. A rombuszizmok antagonistájaként az egyenes testtartás fenntartásában vesz részt.

fotó: sxc.hu