Komoly aggodalomra ad okot, hogy az iskolai szűrővizsgálatokon milyen elképesztő arányban találunk veleszületett vagy szerzett gerinc- és ízületi problémákat már gyermekkorban. A túlsúlyos, mozogni nem szerető fiatalok száma is egyre gyorsabban szaporodik.

Vajon mit lehetne tenni, annak érdekében, hogy gyermekeink ne küszködjenek már tizenévesen esztétikai, később pedig mozgásszervi problémákkal?

Válasz röviden: – mozgásra, sportra nevelés az egyik legfontosabb dolog, amit szülőként, oktatóként, edzőként megtehetünk a gyermekek egészsége érdekében!

A szülő dilemmája sportválasztáskor:

• Mit sportoljon a gyermekem?
• Erőltessem a sportot?
• Hagyjam, hogy ő válaszon kedvére valót?

Körültekintőnek kell lenni a sportválasztás terén, ami nehéz és felelősségteljes döntés a szülő részéről, de a lényeg: MINDIG a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani!

Mit ne tegyünk sportválasztáskor (szülő +edző)?

• Ne státusz szimbólumnak tekintsük a sportot
• Saját sportsikereink és kudarcaink ne befolyásoljanak
• Ne csak a lakhelyhez közeli sportokra koncentráljunk
• Ne sanyargassuk a gyereket teljesítményelvárásokkal, versenyre felkészítő sportági edzésekkel

Mit tehetünk (szülő +edző)?

• Alkati adottságoknak megfelelő sportválasztás a legfontosabb!
• A gyerek egészségi állapotának megfelelő sportválasztás mindig prioritást élvez!
• Ha a szülő bizonytalan a sportválasztást illetően kérje szakember véleményét
• A lehető legtöbb sporttal ismertessük meg a gyereket! Fontos szempont a sportválasztásnál, hogy melyiket kedveli, melyik okoz örömet neki?
• Buzdítani, dicsérni, motiválni kell a gyermeket, kialakítva a pozitív gondolkodást és a jó hozzáállást
• Kapacitáljuk az iskolai szűrő vizsgálatokat illetve a rendszeres sportovosi vizsgálatokat!
• Figyeljünk arra, hogy sportorvosi vizsgálat ne csak rutinszerűen történjen, a felmérésnek magába kell foglalni a mozgásszervi vizsgálatot is nem csak a belgyógyászatit!
• Az edzőknek fontos nagyobb figyelmet szentelni a bemelegítésre és a megfelelő mennyiségű és minőségi nyújtásra az edzés során! Sajnos az a tapasztalat, hogy az edzés után nem sok idő marad a nyújtásra.

Hogyan határozzák meg a szakemberek azt, hogy melyik sportágban lenne a legsikeresebb a gyermek?

A legprofibb edző, a legjobb sportegyesület, a legelszántabb gyerek, a legdrágább sportfelszerelés, sem garancia a teljesítményre és a sikerre! A genetika alapvetően meghatározza, hogy ki milyen sport végzésére a legalkalmasabb, hogy ki milyen sportban lehet kiemelkedő.

• Pszichológiai,
• Antropometriai
• Mozgásszervi vizsgálatok segítségével

Ez a kezdeményezés Magyarországon Rajna András, egykori kajakversenyző ötletén alapul. (Sport Navigátor Program)

Pszichológiai teszt miért szükséges?

• Elbeszélgetés a szülőkkel és gyermekkel.
• Feltérképezik stressz-és monotónia tűrő, valamint helyzetfelismerő képességét.
• Tesztelik, hogy milyen a gyerek koncentrálóképessége, mennyire veszi komolyan a célkitűzéseit
• A beszélgetésből kiderül, hogy a csapat vagy egyéni sportág iránt érdeklődik-e jobban.

Mit jelent az antropometriai felmérés? Egy olyan, orvosbiológiai, élettani, örökléstani és alkattani módszereken alapuló tudományos módszer, amelynek segítségével feltérképezhető a gyermek várható felnőttkori testmagassága, testalkattípusa, erősíthetősége, terhelhetősége, hízékonysága, optimális testtömege.

• 24 ponton mérik a testet, az eredményeket pedig egy számítógépes program segítségével dolgozzák fel. Közel 90%-os biztonsággal meg tudják állapítani a gyermek számára ideális sportágat( -akat)
• Az antropometriai mérést 7 éves kortól már el lehet végeztetni
• A sportorvosok a versenysportot csak 10 éves kórtól javasolják, versenyezni csak sportorvosi engedéllyel lehet!

A mozgásszervi vizsgálat mit foglal magába?

• Lényege: a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése
• Van-e olyan veleszületett vagy szerzett elváltozása, ami akadály jelent bizonyos sportág kiválasztásában.
• Kiemelten fontos tisztában lenni a kéz, a láb, a hát és a gerinc állapotával

• Végtaghossz mérés – az aszimmetrikus terhelés árt a gerincnek és a végtagok ízületeinek
• Tengelyállás vizsgálat – A kóros tengely (X-láb, O-láb) bizonyos sport esetén akadályt jelent
• Gerincvizsgálat – van-e bármilyen szerkezeti eltérés a gerincen? Pl.gerincferdüléssel féloldalas sportot nem javasolt választani
• Sportorvosi vizsgálat 18 éven aluliaknak félévente, utána évente kötelező

Mit jelent a veszélyeztetett időszak a gyermekek fejlődésében?

A gyerek növekedésének két fontos időszaka van:

• Az első 5 éves koráig tart (az első évben kb. 20 cm-t nő).
• A második időszak a pubertás kor kezdetére esik. Ebben az időszakban a hormonháztartás változása következtében a csontok hossznövekedése olyan mértékűvé válik, amit az izomgyarapodás nem követ.
• A prepubertás/pubertás időszak, lányoknál általában korábban bekövetkezik, mint a fiúknál

Miért és mire kell ilyenkor fokozottan figyelni?

• Gyakoribb mozgásszervi vizsgálat szükséges – a veleszületett eltérések ilyenkor manifesztálódnak (scoliosis, Scheuermann-kór, mellkas deformitások, lúdtalp, stb.)
• Ha a gyermek terhelésre fokozódó térdfájdalomra panaszkodik, szükséges az ortopédiai vizsgálat – gyakori az Osgood Schlatter szindróma, a növekedés+ intenzív sport együttes hatására
• Ha csak a térde fáj, a csípőjét akkor is meg kell vizsgálni
• Növekedést befolyásoló tényezőkre figyeljünk: táplálkozás, sport, pihenés

Milyen kritériumok alapján értékelhetők a különböző sportok?

• Állóképesség: – az állóképességet, kitartást fejlesztő sportágak erősítik a szívműködést, a vérkeringést, a légzést.
• Erőkifejtés: az izomzat és a test egyes részeinek igénybevételét célozzák
• Ügyesség: fejleszti- a koordinációs készséget, az érzékelést és az egyensúlyérzéket.
• Kockázat: mekkora a sérülés veszélye?
• Életkor: – milyen életkorban szabad elkezdeni az adott sportot, főleg versenyszerűen? Szabadidősportként majdnem minden sport űzhető már óvodáskortól
• Csapatjáték: – biztosítja a társas szocializáció alapját + a beilleszkedés képességének elsajátítását
• Egyéni sportágak: során a siker főként az egyénen múlik.
• Felszerelés: bizonyos sportoknál drágább felszerelésre van szükség. A sportoláshoz nélkülözhetetlen eszközöket hosszútávon tudják-e finanszírozni?

A gyermek személyisége is szempont lehet a sportválasztásban

• Félénk, visszahúzódó gyermekeknek – közösségi sportok javasoltak
• Nyughatatlan, nagy mozgásigényű gyerekeknek – az állóképességet edző, főleg egyéni sportok. pl.úszás, kerékpározás, stb.
• A higgadtabb gyerekeknek – ügyességi játékok, tenisz, ping-pong, tollas, vívás, stb.
• Az agresszívebb gyermekek számára, azok az edzésformák javasoltak, ahol szaladgálhatnak, és az önfegyelmet gyakorolhatják, atlétika, küzdősportok, stb.

Mikortól javasolt a versenysport?

• A nagyon korai, intenzív sport űzése, legyen az bármilyen sportág, kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyermek izom- és csontvázrendszerének egészséges fejlődését
• Hazai és nemzetközi szakértők egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy a túl korai sportági specializáció, a túl korán megkezdett versenysport nem javasolt!
• A versenysport során az edzésprogramnak alkalmazkodni kell, a gyermek mindenkori fejlettségi szintjéhez, figyelembe véve, hogy bizonyos kondicionális képességek melyik életkorban fejleszthetők a leginkább.
• Bizonyos sportágak esetén, ahol a teljesítmény az ügyesség fokától függ, már óvodás korban elkezdik a sportág specifikus felkészülést, mivel a serdülőkor jelentős testsúly és testmagaság növekedéssel jár, tehát már előtte meg kell szerezni az erőt és ügyességet. Ilyen esetben a folyamatos szakszerű orvosi ellenőrzés kötelező! Ilyen sportágak:
  • torna,
  • ritmikus sportgimnasztika
  • műugrás,
  • műkorcsolya

  Az úszás miért is a legfrekventáltabb sportok egyike?

  • Egyik legpozitívabb hatású állóképességi sport, nemhez-, korhoz-, edzettségi állapothoz nem köthető – minden gyermek számára ajánlott, egészen pici kortól
  • A szárazföldi testmozgásnál 12-szer hatásosabb, megmozgatja a test összes izmát, növeli a mozgékonyságot, hajlékonyságot
  • Az egyetlen sport, ami légzésszabályozásra kényszerít, az anyagcserét, a szív-és érrendszer működését is pozitívan befolyásolja.
  • A már gyermekkorban elkezdett rendszeres úszás hatásai révén megelőzhetőek az ülő életmód okozta negatív hatások
  • A mozgásszervi kórképekkel (gerincferdülés, Scheuermann-kór, tölcsér mell és tyúkmell, stb.) és belgyógyászati betegségekkel illetve túlsúllyal küszködő gyerekek számára az úszást az orvos javasolja. Korrekciós szempontból fontos az úszásnem megnevezése!
  • A gyermekek úszásoktatása során figyelemmel kell lenni a különböző korosztályok terhelhetőségére és koordinációs képességeire
  • Ideális felosztás: (5-7; 8-11; 12-15 év közötti korosztály)
  • Viszonylag kis -, homogén csoportokban hatékonyabb az úszásoktatás

  Tehetség jellemzői az úszásban:

  • Specifikus közegben kell eredményt elérni, ezért a vízhez való alkalmazkodás illetve a motoros képességek hiánya kizárja a kiemelkedő eredmény elérését
  • A kondicionális képességek közül az állóképesség dominál, ami egyrészt genetikailag determinált, másrészt 10-30%-ban fejleszthető
  • Az úszáshoz szükséges fontos kvalitás a hajlékonyság és a jó koordinációs képesség is
  • A sportág monotonitása miatt a személyiségjegyek is meghatározóak tudnak lenni