Állandó dilemma az, hogy a lábhosszkülönbség miből adódik. A pácienseket az a felvetés, hogy valódi vagy látszólagos rövidülésről van-e szó mindig elbizonytalanítja, pedig ennek tisztázása rendkívül fontos, hiszen a két esetben más – más a teendő, illetve a kezelési módszer.

Valós végtaghossz különbség:

Anatómiai szempontból a végtagok valódi hosszát egyezményesen, jól kitapintható csontok közötti távolsággal jelöljük. Méréskor fontos, hogy a két végtag azonos, teljesen nyújtott helyzetbe legyen beállítva. Az alsó végtag valódi hosszát a spina iliaca anterior superior (csípőlapát felső pereme) és a belboka közötti távolság adja. Valós hosszkülönbséggel akkor állunk szemben, ha a páciens egyik combcsontja vagy lábszárcsontja konkrétan hosszabb, mint a másik. Ilyen esetben betéttel korrigáljuk a kettő közötti különbséget. Fontos megjegyezni, hogy a sarokemelő egy idő után elcsavarhatja a medencét, ezért javasolt teljes betéttel kompenzálni a két végtag közötti különbséget. Sokszor előfordul, hogy a valódi lábhosszkülönbséget medencecsavarodásként kezelik. Ilyenkor, pl. a csontkovács, rövid időre csakugyan eltünteti a különbséget, de általában nagyon hamar visszaáll az eredeti állapot a panaszokkal együtt.

Látszólagos végtaghosszkülönbség

Látszólagos végtaghossz különbséget a köldök és a belboka közötti távolságok mérésével határozzuk meg. Látszólagos lábhosszkülönbséget okozhat gerincferdülés, illetve a végtagi ízületeket érintő egyéb betegség pl. ízületi kopás vagy ízületi gyulladás következtében kialakult kontraktúrák, stb. Ilyen esetben a különbséget úgy oldjuk meg, hogy a problémát illetve az okot kezeljük. Gerincferdülésnél pl. izmokkal kompenzálunk és a medence állását korrigáljuk, kontraktúrák esetén pedig a beszűkült ízületet funkcióját javítjuk, a kontraktúrát nyújtjuk.

Fontos, hogy előbb tisztázzuk, miből fakad a páciens lábhosszkülönbsége és utána az OKOT kezeljük!

Díjmentes állapotfelmérés

1027 Budapest, Frankel Leó út 9.