Az állandó vagy gyakori szorongás, stressz, feszültség, túlhajszoltság kimerüléshez, depresszióhoz, testi betegségek, kialakulásához vezethet. Számos tudományos kutatás azt mutatja, hogy a stressz az egyik elsődleges oka a táplálkozási rendellenességeknek; a metabolikus szindróma egyik rizikófaktora, sőt a pszichoszomatikus betegségek hátterében is a stressz áll.

Az autogén tréning (koncentrált önellazítás) az egyik legismertebb, legjobb, relaxációs tréning, amely erősíti a szervezet természetes, öngyógyító mechanizmusát.

Az autogén tréning igen elterjedt és sikeres módszerét, J. H. Schultz, berlini ideggyógyász professzor fejlesztette ki az 1920-as években.

A relaxáció – (autogén tréning) olyan egészségmegőrző, betegségmegelőző és gyógyító módszer, eljárás, amely az izomtónus szabályozásán alapszik. A különböző izomcsoportok ellazításán, a testrészek, szervek melegedését, valamint a légzést és szívműködést szabályozó gyakorlatokon keresztül hat a központi idegrendszerre.

A szaktudással rendelkező terapeuta (pszichológus, orvos, gyógytornász) irányítása, ellenőrzése alatt végzet speciális gyakorlatokkal, belső koncentrációval hozzuk létre a pszichés és a testi ellazultságot. Ez egy felépített strukturált rendszer, amelyben meghatározott sorrendben követik egymást az ellazulás gyakorlatai.

Formái:

  • Egyéni terápiás alkalmazás
  • Csoportos terápiás alkalmazás

Az alapfokot a következő 6 gyakorlat képezi:

  1. Első gyakorlat – “nehézlégzés”, amelyet a neuromuskuláris rendszer szabályozásával érhetünk el. Ennek hatására az izmok ellazulnak, “ólomsúlyúvá” válnak. Ez a gyakorlat alkalmas a feszültség csökkentésére, ily módon képes oldani a stresszt, javíthat az alvászavar okozta problémákat és a zsigerekre kifejtett hatása révén jótékonyan képes befolyásolni az emésztőrendszert is.
  2. A második gyakorlat – “melegérzés” (vasomotoros). A második gyakorlat hatására az ellazult test felmelegszik. A szabálytalan vérkeringés is képes optimalizálódni ennek a gyakorlatnak a folyamán, ez segíthet továbbá a fejfájás, szédülés, ájulásra való hajlam enyhítésében is.
  3. Az autogén tréning harmadik gyakorlata, a szív gyakorlata (cardiorespiratoricus szisztéma). A szív működését szabályozza és enyhíti a pszichés eredetű szívtáji panaszokat. Hypertóniás egyéneknél, a magas vérnyomást csökkentheti. A szervezet önszabályozási képességének érzése biztonsággal tölti el a gyakorlat végzőjét.
  4. A negyedik gyakorlat légzési gyakorlat (cardiorespiratoricus szisztéma) Hatására a légzés nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válik, a szorongásos tünetek, illetve az asztma vagy a nehézlégzés tünetei is enyhébbé válnak ezzel a gyakorlattal.
  5. Az ötödik gyakorlat, a napfonat (plexus solaris) gyakorlata (gastrointestinális apparátus) Hatását a hasüregben található vegetatív központban, a napfonat csakrában fejti ki, amely felelős a zsigerek működésének irányításáért. A napfonatra ható gyakorlat segítségével a hasüreg szerveinek működése kiegyensúlyozottabb lesz, így valamilyen szinten szabályozható az étvágy és az emésztés folyamata is, ami viszont már a testsúly kedvező irányú változását is befolyásolhatja.
  6. A hatodik gyakorlat a homlok hűvösségének gyakorlata (a feji vasomotoros funkciók szabályozásáé) amelynek elvégzését követően a homlok tájékán jótékony, hűvös érzés alakul ki, miközben az egész test átmelegszik és képes ellazult állapotban pihenni.

Az autogén tréning végrehajtása közben mérhetőek azok az élettani változások, melyek az egyre mélyülő testi-lelki relaxáció velejárói. Csökken a vérnyomás, a pulzus- és légzésszám, növekszik a hőmérséklet, EKG és EEG változások jelzik a nyugalmi állapot bekövetkeztét.

Mire jó az autogén tréning?

  • szorongásoldás, stresszoldás, felfrissülés,
  • pániktünetek enyhítése,
  • alvászavarok leküzdése,
  • harmonikusabb testi-, lelki működés elérése,
  • önismeret fejlesztése,
  • koncentrációfejlesztés, tanulási eredmény javítása,
  • fizikai teljesítőképesség növelése,
  • ellenállóbb immunrendszer létrehozása