Telefon

+36 (30) 310 7266

Email cím

sulypont@sulypont.hu

A térdízület anatómiája és biomechanikája

A térdízület testünk legnagyobb, legbonyolultabb és egyik legsérülékenyebb ízülete. Járásnál a testsúly fele, lépcsőn járáskor a testsúly 2-3- szorosa nehezedik a térdre.

A térdízület szerepe, a tibia (sípcsont) és a femur (combcsont) között létrehozni a terhelésátvitelt, úgy, hogy közben kontrollált, de mégis szabad mozgást is történjen. Az ízület funkcióját és statikáját befolyásoló extraartikuláris képletek az ízületi hártya, a tok, a collaterális szalagok és az ín-izom képletek. A fő izom-ín egységek: a m. quadriceps femoris, a m. gastrocnemius, a mediális és laterális flexorok, a m. popliteus és a tractus iliotibialis.

Amíg az izmok az ízület és a végtag mozgatásán kívül tartófunkciót töltenek be, addig az ízületi tok és a szalagok statikus stabilizáló szerepet játszanak.

A meniscusok szerepe: az ízületi nedv áramlásában, a szövetek táplálásában, a hirtelen ható erők tompításában, az ízület stabilizálásában, a súly- és erőátvitelben, elosztásban határozható meg.

Szalagos összeköttetések:

  1. lig. Collateralis medialis (belső oldalszalag)
  2. lig. Collateral lateralis (külső oldalszalag)
  3. lig. Cruciati anteries (elülső keresztszalag)
  4. lig. Cruciati posterius (hátsó kersztszalag)

A keresztszalagok a térd középső részén találhatók, az oldalszalagok kívül és belül tartják össze az ízületet, alkotó csontokat: femur (combcsont) és tibia (sípcsont) és a térd stabilitásában játszanak jelentős szerepet.

A térdízület belső oldali stabilizátorai amelyek megakadályozzák a térd valgus irányban történő elmozdulását:

  • dorsomedialis tok
  • medialis oldalszalag
  • mediális tokszalag
  • hátsó keresztszalag
  • pes anserinushoz tartozó izmok
  • semimembranosus izom

A külső oldali stabilizátorok:

  • dorsolateralis tok
  • lateralis oldalszalag
  • popliteus izom
  • tractus iliotibialis
  • biceps femoris izomelülső

Az elülső keresztszalag a tibia (sípcsont) előretörténő elmozdulását, a hátsó keresztszalag a tibia hátrafelé történő elmozdulását akadályozza.

A térdízület mozgásai:

A térdízület felépítése alapján egy csuklóízület flexio (hajlítás) és extensio (nyújtás) a fő mozgásirány, de hajlított helyzetben némi rotatio is észlelhető.

A hajlítás (flexio) mértéke kb.130 fok, ép térdízület esetén a nyújtás (extensio) végén kb. 10 fokos passzív kirotátio lép fel. A lábszár akaratlagos forgása csak hajlított térdízület mellett mehet végbe, csak akkor amikor az oldalszalagok kellő mértékben ellazulnak.

A térd mozgató izmai:

Térdhajlító izmok:

  • m. semimembranosus
  • m. semitendinosus
  • m. biceps femoris
  • m. gastrochnemius
  • m. gracilis
  • m. popliteus
  • m.sartorius

Térdfeszítők:

  • m quadriceps (m. vastus medialis, m. vastus lateralis, m. vastus intermedius, m. rectus femoris)
  • m. tensor fasciae late

Izomműködés járás közben:

A m. quadriceps a járás egyik legfontosabb izma. A támaszkodó alsó végtagon 2 fázisban működik. Az első fázisban a sarokra érést követően, második fázisban, a támaszkodási szakasz végén, az elrugaszkodásban. Az átgördülés idején, a m. quadriceps (négyfejű combizom) nem működik.

A térdhajlító izmok a csípőízületre is hatnak. A lengési szakasz végén, a támaszkodási szakasz elején működnek, más-más szerepkörben.

Az izmok szimmetrikus működése, és a térdízület optimális terhelése a járás alapfeltétele. Hosszútávon a térdízületek rossz terhelése az ízületek károsodásához, degenerációjához, kopáshoz vezethet.