1. tévhit

Tévhit az, hogy bármely kézfájdalom, bizsergés, zsibbadás a kéztövi alagút szindróma jele.  Nyakigerinc degeneráció is okozhat kézbe sugárzó tüneteket. A carpalis alagút szindróma specifikus tünetekkel rendelkezik. A hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak környékén érezhető a bizsergés, zsibbadás, az erős fájdalom. A tünetek egyénenként változnak. Az éjszakai fájdalom is jellegzetes.

2. tévhit

A fokozott igénybevétel, bizonyos vibrációs tevékenységek, illetve fixált vagy hajlított csuklóval végzett repetitív fizikai munka valóban növeli a rizikóját a betegség kialakulásának, de nincs klinikai bizonyíték arra, hogy ezek valóban kéztő-alagút szindrómát okoznának.

3. tévhit

Nem a műtét az egyetlen megoldás, számos nem sebészeti kezelési lehetőség is van.

• manapság a lágylézerterápia (NEM az otthon használható safe lézer!) a leggyorsabb, legártalmatlanabb, fájdalommentes megoldás a gyulladás csökkentésére.
• gyógyszeres gyulladáscsökkentés (NSAID)
• szteroidos injekció
• jegelés
• csuklórögzítő használata
• gyógytorna

Természetesen, abban az esetben ha a a kéztövi alagút szindróma a medianus ideg tartós károsodását okozza és izomatrófia lép fel, akkor mindenképpen műtétre van szükség. A kéztő alagút felszabadítás egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik és kb. 20 percig tart. Ritkán van szükség reoperációra. Egy retrospektív vizsgálat során 2163 carpalis alagútszindrómás betegből csak 3,7%-nál volt szükség újabb műtétre.

4. tévhit

Tévhit, hogy a carpalis alagút szindrómában szenvedő páciens sokáig kiesik a munkából.

• A konzervatív kezelés hatékony. A szoftlézer és a gyógytorna, szükség esetén pedig gyógyszeres kezelés az esetek nagy részében megoldja a problémát.
• Feltárásos műtét után a hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A beavatkozást követő pár napban a zsibbadás és fájdalom megszűnik, egyénenként különböző gyorsasággal. A kéz eredeti funkciójának, aktivitásának helyreállása hónapokat is igénybe vehet, melyet személyre szabott gyógytornával és lézerkezeléssel gyorsabbá tehetünk.
• Az endoszkópos beavatkozás ajánlói szerint a betegek gyorsabban gyógyulnak.

5. tévhit

Az endoszkópos kéztőalagút felszabadítás kockázatosabb, mint a feltárásos technika?

Az endoszkópos technika bonyolultabb, és sokan azért nem alkalmazzák mert az idegkárosodás kockázata nagyobb. A jelenlegi kutatások azonban azt mutatják, hogy az endoszkópos módszer statisztikailag szignifikánsan nem jelent komplikációs kockázatot. 28 tanulmány szisztémás áttekintése, amely a nyílt és endoszkópos megközelítést hasonlította össze a kéztőalagút felszabadításban, megállapította, hogy mindkét sebészi beavatkozás ugyanolyan hatékony volt a tünetek enyhítésében és a funkció javításában, és hasonlóan alacsony arányú szövődményekkel jártak. Az endoszkópos megközelítés jobb volt a markolat erősségének helyreállításában, lehetővé tette a betegek számára, hogy gyorsabban visszatérjenek a munkába (átlagosan nyolc nap), és a kisebb szövődmények szempontjából biztonságosabb volt.

Székely Réka, Súlypont Ízületklinika

Forrás:
1. Louie D, Earp B, Blazar P. Long-term outcomes of carpal tunnel release: a critical review of the literature. Hand (N Y). 2012;7:242-6.
2. Vasiliadis HS, et al, Endoscopic release for carpal tunnel syndrome. Cochrane Database Syst Rev. 2014;(1):CD008265.