Napjainkban sajnos már gyerekkorban, sőt csecsemőkorban is gyakori a magas vérnyomás.
A serdülőkorban végzett felmérésekben a 12 éves kori 121, 8, Hmm per 77, 9Hgmm érték,
17. életév végére átlagosan 132, 9Hgmm per 77, 9 Hgmm-re emelkedik.(Dr. Barna István-SE)

Epidemiológiai vizsgálatok, a túlzott energiabevitel (szénhidrát, zsír)következtében kialakult túlsúlyosság és a magas vérnyomás kialakulása között szoros összefüggést igazoltak. Gyerek- és serdülőkorban a magas vérnyomás gyakran tünetmentes, ezért nagyon fontos az iskolai szűrővizsgálaton való részvétel. A korai diagnózis pedig a gyógyítás szempontjából elsődleges!
Fontos, hogy a mérés nyugalmi állapotban történjen, vagyis előtte a gyermek minimum 5 percig ne mozogjon. A mérést kétszer kell elvégezni, és a mért összegek átlagát lehet tényleges vérnyomásnak tekinteni. Bizonyos esetekben 24 órás monitorozás is szükséges lehet. Ha a fiataloknál 40Hgmm felett van a sytolés, 90 felett van a diastolés nyomás, feltétlenül foglalkozni kell vele, nem szabad elbagaterizálni, illetve azt várni, hogy a gyerek majd idővel kinövi. Ilyenkor rendszeres szakorvosi ellenőrzés mellett a testnevelés helyett gyógytestnevelés (hypertóniás csoport), súlyos esetben pedig gyógytorna javasolt.

A magas vérnyomás okai:

1. az elsődleges hipertóniát (esszenciális hypertónia) amelynek oka
ismeretlen, legtöbbször túlsúly okozza, illetve a háttérben genetikai okok
állhatnak (kutatások eredményei szerint a hypertóniás szülők gyerekeinél a
magas vérnyomás gyakorisága 59 százalék)
Nagyon fontos kideríteni a túlsúly okát:
– zsír- vagy szénhidrát anyagcserezavar
– hormonbetegség
– pszichés háttér
– rossz étkezési szokások
– mozgáshiány
2. a másodlagos hypertóna hátterében valamilyen belgyógyászati betegség
áll:
– vesebetegség
– szívbetegség

A magasvérnyomás tünetei:
• tarkótáji fejfájás,
• mellkasi fájdalom,
• orrvérzés,
• szédülés, fülzúgás, látászavar
• fáradtság, gyengeség,
• fokozott szívverés
• nehézlégzés

A vérnyomást befolyásoló tényezők:
• nagymértékű só fogyasztás,
• napszaki hőmérséklet ingadozás,
• pszichikus hatások, stressz, izgalom
• fokozott fizikai aktivitás,
• testmozgás, sport

Kezelés:
Legfontosabb teendő a prevenció:
• testsúlycsökkentés,
• egészséges táplálkozás,
• só bevitel csökkentése

Másodlagos hypertónia esetén az alapbetegség kezelése az elsődleges cél!

fotó: sxc.hu