„Elszakadt az elülső keresztszalagom. Biztos, hogy műteni kell?” Hangzik el gyakran a kérdés.

Sok térdsérüléssel küszködő páciens nem érti, hogy a térdsérülését követő röntgen miért nem mutatta ki a szalagsérülést? A lágy részek diagnosztizálásához ultrahangra vagy MR vizsgálatra van szükség. A sérülést követően a röntgen csak a törést illetve csontos elváltozásokat igazolja.

A keresztszalag szakadás igen gyakori sérülés, ami nem csak a sportolókat érinti. A szakadás lehet részleges, és lehet teljes. Leggyakrabban az elülső keresztszalag (LCA) sérül, de sérülhet a hátsó keresztszalag (LCP) is. Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért nélkülözhetetlen a szerepük, a térdízület funkcióját illetően, a következőket fontos ismerni:

Milyen szerepe van az elülső keresztszalagnak (LCA):

  • elsődleges szerepe, hogy megakadályozza a lábszárcsontnak (tibia) a combcsonthoz (femur) képest történő előre irányuló elmozdulását
  • gátolja a térd fokozott hátrahajlását (hyperextenzio),
  • gátolja az axiális berotációt,
  • másodlagos védőrendszerként működik az oldalirányú (valgus és varus) erőhatásokkal szemben,
  • a rostjaiban létrejövő feszülés által visszacsavarja a térdet stabil helyzetbe a végfeszítés (extenzió) közelében.

A hátulsó keresztszalag (LCP) fő funkciója:

  • a lábszárcsont (tibia) hátracsúszásának megakadályozása,
  • a kirotáció gátlása.

Az elülső keresztszalag sérülésről illetve kezeléséről bővebben olvashat itt.

Ebben a cikkben valójában arról szeretnék beszélni, ami mindig bizonytalanná teszi a sérülteket:

  1. MŰTÉT szükséges, vagy van MÁS lehetőség is?
  2. Van-e választási lehetőségünk, és az mitől függ?

Elsősorban az ortopéd szakorvos kompetenciája eldönteni, hogy feltétlen szükség van-e sebészi beavatkozásra, vagy ki lehet váltani a műtétet gyógytornával. A sérülés mértékétől függetlenül, sok egyéb szempontot is figyelembe kell venni, mielőtt meghozzuk a döntést: kor, súly, alkat, fizikai terhelés, tevékenységi kör, stb. Amikor a műtét vagy a konzervatív kezelés lehetőségét mérlegeljük, nem mindegy, hogy egy kis termetű, kis testsúlyú, többnyire ülő foglalkozású emberről van-e szó, vagy pedig egy túlsúlyos, esetleg állófoglalkozású vagy aktívan sportoló egyénről beszélünk.
Természetesen, ha van rá lehetőség, igyekszünk elkerülni a sebészi beavatkozást, de nem mindig van értelme. Egy sportolónak, vagy aktív fizikai munkát végző egyénnek stabil, terhelhető ízületre van szüksége a későbbi kopás elkerülése érdekében. Stabil, jól terhelhető ízületről akkor beszélünk, ha a tok-szalagrendszer feszülése fiziológiás. Lötyögő, vagy instabil (ide tartózik a mikro-instabilitás is) térdízület esetén nagy a rizikója a későbbi ízületi kopásnak illetve a további sérüléseknek is.

További tévhit, hogy sokan hiszik azt, hogy a műtét megoldotta a problémát. Sajnos ez nem fedi a valóságot, egy jó funkciójú térdízülethez professzionális rehabilitációs protokollra van szükség. A rehabilitáció akkor gyors és főleg hatékony, ha műtéti megoldás függvényében, személyre szabottan történik, a páciens alkati adottságai és aktuális állapotának megfelelően. Sokszor szembesülünk a Súlypont Ízületklinikán azzal a ténnyel, hogy a rehabilitáció során csak az aktuális ízület funkciójavítására törekszenek, de azzal, hogy az ízület megfelelően van-e használva, terhelve arra nem koncentrálnak.

Díjmentes állapotfelmérés

1027 Budapest, Frankel Leó út 9.